farsang

Bár hivatalosan a farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, ami a húsvétot megelőző 40 nap, mégis a február az, ami az igazi farsangi időszak.

Főleg ekkor vannak a különböző rendezvények, események, bálok, a szülők is ilyenkor gyártják (vagy veszik) a jelmezeket az iskolai, óvodai ünnepélyekre (a héten mi éppen troll-jelmezt, hajat, hajráfot gyártottunk iskolai farsangra).

Az elkövetkezendő hetekben folyamatosan foglalkozunk majd a farsanggal. Írunk recepteket farsangi ételekre, többfajta fánkot is kipróbálunk, összeszedjük a különböző országos programokat vagy a szülőknek tippel szolgálunk, hogy minek öltözhet a gyerkőc. Most első körben a farsang eredetéről és hátteréről szeretnénk egy kis összefoglalót adni nektek.

A farsang a pogánykori ünnepekből nőtt ki, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom mellett a párválasztás időszaka volt. Fontos esküvői szezonnak számított, mert a nagyböjt idején már tilos volt esküvőt tartani.

Erre utalnak az ünnepnapok elnevezései is:

• első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap
• vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott

A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Magyarországon a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások. Míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia, a polgárság körében inkább a német hagyományok terjedtek el.
Már Mátyás korában is rendeztek álarcos mulatságokat, II. Lajos udvarában harci játékokat is. Az egyház természetesen rossz szemmel nézte és üldözte a mulatozást, az ördög művének tartotta, de nem tudta teljesen kiölni az erős pogány eredetű gyökerekkel rendelkező ünneplést, a tavaszvárás rítusát, a tél elmúlta felett érzett örömet.

A legismertebb farsangi rendezvény hazánkban a mohácsi busójárás.

A mohácsi sokacok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól és a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Mára az idegenforgalmi látványosságnak számító népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

(Forrás: www.mohacsibusojaras.hu)

A farsang hazája Itália. Ma a leghíresebb a Velencei karnevál, misztikus maszkjaival idegenforgalmi látványosság.

Történetével és a gyönyörű ruhákkal külön is fogunk foglalkozni, exkluzív riport keretében. 🙂

Minden idők leghíresebb farsangi rendezvénye viszont a Riói karnevál. Jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg, idén február 24-28 között. Ilyenkor Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. A parádén a látványos jelmezeken kívül a szamba is kiemelt szerepet kap. Ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon.