Csörögefánk, ahogy mi szeretjük

Csörögefánk, ahogy mi szeretjük

A február mindig a fánk szezonja. Idén először (és magam sem értem eddig miért maradt ki) csináltam csörögefánkot, nem is egyszer.

Első körben teljesen tejtermék menteset készítettem, mert Kisebbikem farsangjára ígértem, egyik kislány sajnos allergiás, így az élesztős, futtatott fánkokat nem ehette. Gondoltam kipróbálom vízzel helyettesítve a tejes receptet és teljesen bevált. Azt mondták, hogy finom volt. 🙂

 


Nekem kicsit ízetlen volt így, picit morzsálósabb, mint az eredeti, így mindenképp ki akartam próbálni vajjal és tejföllel, de még ott sem voltam megelégedve az ízével. Így került bele vaníliás cukor és citrom is. 🙂

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 15 dkg tejföl
  • 5 dkg puha vaj
  • 3 tojás sárgája
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • fél citrom reszelt héja és leve
  • csipet só
  • 1 púpos evőkanál porcukor

Robotgép táljába öntöttem a vajon kívül mindent, majd mikor már összekeverte, apró darabokban hozzáadtam a vajat is. Akkor jó, ha az egész tészta már sima és elválik a tál falától. Nekem liszttel szokott kelleni korrigálni, szép apránként lehet hozzá adni 1-2 dekát keverés közben, figyelve, hogy mikor lesz olyan állagú, ami már elválik a táltól.

Egy fél órát szoktam pihentetni, hogy majd szép buborékos legyen a tészta. Egy alaposan kilisztezett felületre borítom és a nyújtófát is meglisztezem, mert ragadós a tészta. Nagyon vékonyra, 1-2 mm-re nyújtom, majd derelye vagy pizzavágó segítségével rombusz formára vágom. A rombuszokat keresztben is bevágom, majd az egyik csücskét áthajtom a lyukon, hogy megkapjam a csöröge tipikus alakját.

Forró olajban sütöm ki. Ahogy beledobjuk, rögtön feljön a tészta a tetejére. Amikor látjuk, hogy kezd már pirulni (ez 1-2 perc max), akkor megfordítjuk és egy perc alatt a másik oldalát is aranybarnára sütjük. Kivesszük és gyorsan megszórjuk porcukorral.

Házi baracklekvárral tálalva az igazi! 🙂

 

Egy kis móka-kacagás: Farsangi versek, mondókák

Egy kis móka-kacagás: Farsangi versek, mondókák

Egy kis csokor gyerekverset és mondókát hoztam nektek, amik a farsangról szólnak és nekem nagyon tetszenek. Felfedezhettek benne régi kedvenceket és új szerzeményeket is.

Nyulász Péter: Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
Lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.
Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.
Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez
Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:
ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.

 

Gazdag Erzsi: Itt a farsang 

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.

 

Lévay Erzsébet: Farsangi fánk

Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!

 

Bartos Erika: Farsang

Fagyos téli februárban
Farsang volt az óvodában.

Beöltöztem katicának,
Pettyes szárnyú bogárkának.

Méhecskével táncot jártam,
Sok-sok vidám jelmezt láttam!

Elmesélem mindet sorba’,
Mintha te is láttad volna!

Szarvasbogár szarvat hordott,
Pillangóval forgolódott.

Varázslónál varázspálca,
Térdig ért a nagy szakálla.

Kerek volt a focilabda,
Lejtőn gyorsan legurulna!

Cinegének kék a szárnya,
Feje búbján bóbitája.

Tűzoltó a tüzet oltja,
Poroltóját hátán hozta.

Űrhajós is járt a bálban,
Tiszta fehér űrruhában.

Kéményseprő létrát hozott,
Elefánttal barátkozott.

Százszorszép csak illatozott,
Szirmaival hajladozott.

Az orvosnál volt egy táska,
Betegeket megvizsgálta.

Napocskának sugarában
Gyönyörködtünk mindahányan.

Pöttyös kalap volt a gombán,
Gallért viselt a kabátján.

Eljött a kis teknősbéka,
Zöld volt minden ruha rajta!

Volt egy matróz vasmacskával,
Integetett kalapjával.

Ördög is volt vasvillával,
Fogócskázott Piroskával!

Brummogott a barnamedve:
Mézet enni volna kedve!

Táncosnőnek ezer fodra
Pörgött a nagy vigalomba’!

Egy kis vitéz pajzsot viselt,
Ezüstszínű kardot cipelt.

Piros volt a bohóc orra,
Fekete a három gombja.

Fehér volt az angyal szárnya,
Csillogott a glóriája!

Mosolygott a kicsi törpe,
Hableánnyal táncolt körbe.

Szakácsmester krumplit főzött,
Királylánnyal kergetőzött!

Boszorkány a seprűnyélen,
Égen szárnyalt, feketében!

Ettünk, ittunk, jól mulattunk,
Körbeálltunk, táncot roptunk!

Elfáradtunk mind a táncban,
Februári maszkabálban!

 

Farsangoló

Elegünk van már a télből,
Hóból, fagyból, hideg szélből,
Jöttünk vígan maskarában,
Tél bosszantó maszkabálba.

Szóljon zene síppal,dobbal,
Fusson a tél vándorbottal!
Jöjjön tavasz hívó szóra,
Házunk előtt nyíljon rózsa!
Aki itt van, mind erre vár,
Kezdődjék már a karnevál!

 

Farsang az oviban

Ma van az óvodában
a farsangi bál napja.
Édesanyám jelmezemet
két kezével varrta.
Mókázunk és táncolunk
az összes bút feledve,
bárcsak az év minden napja
ily vidáman telne!

 

Mondókák:

Szita, szita, péntek,
vége van a télnek,
kikeletet köszönteni
jönnek a népek.

Jer, jer kikelet,
seprűzd ki a hideget,
ereszd be a meleget,
dideregtünk eleget!

(Fotó: Printker)

Itt a farsang, áll a bál…

Itt a farsang, áll a bál…

Bár hivatalosan a farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, ami a húsvétot megelőző 40 nap, mégis a február az, ami az igazi farsangi időszak.

Főleg ekkor vannak a különböző rendezvények, események, bálok, a szülők is ilyenkor gyártják (vagy veszik) a jelmezeket az iskolai, óvodai ünnepélyekre (a héten mi éppen troll-jelmezt, hajat, hajráfot gyártottunk iskolai farsangra).

Az elkövetkezendő hetekben folyamatosan foglalkozunk majd a farsanggal. Írunk recepteket farsangi ételekre, többfajta fánkot is kipróbálunk, összeszedjük a különböző országos programokat vagy a szülőknek tippel szolgálunk, hogy minek öltözhet a gyerkőc. Most első körben a farsang eredetéről és hátteréről szeretnénk egy kis összefoglalót adni nektek.

A farsang a pogánykori ünnepekből nőtt ki, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom mellett a párválasztás időszaka volt. Fontos esküvői szezonnak számított, mert a nagyböjt idején már tilos volt esküvőt tartani.

Erre utalnak az ünnepnapok elnevezései is:

  • első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap
  • vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott

A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Magyarországon a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások. Míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia, a polgárság körében inkább a német hagyományok terjedtek el.
Már Mátyás korában is rendeztek álarcos mulatságokat, II. Lajos udvarában harci játékokat is. Az egyház természetesen rossz szemmel nézte és üldözte a mulatozást, az ördög művének tartotta, de nem tudta teljesen kiölni az erős pogány eredetű gyökerekkel rendelkező ünneplést, a tavaszvárás rítusát, a tél elmúlta felett érzett örömet.

A legismertebb farsangi rendezvény hazánkban a mohácsi busójárás.

A mohácsi sokacok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól és a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Mára az idegenforgalmi látványosságnak számító népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

(Forrás: www.mohacsibusojaras.hu)

A farsang hazája Itália. Ma a leghíresebb a Velencei karnevál, misztikus maszkjaival idegenforgalmi látványosság.

Történetével és a gyönyörű ruhákkal külön is fogunk foglalkozni, exkluzív riport keretében. 🙂

Fotó: Barkóczi Brigitta

Minden idők leghíresebb farsangi rendezvénye viszont a Riói karnevál. Jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg, idén február 24-28 között. Ilyenkor Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. A parádén a látványos jelmezeken kívül a szamba is kiemelt szerepet kap. Ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon.