Szeptemberi színházi bemutatók vidéken – így indul a 2026/27-es évad

Szeptemberben nem csak a fővárosi színházakban gördül fel a függöny, és ugyan nem sokkal, de a bemutatók számát tekintve a vidék nyert ebben a hónapban.

Az új évad első hónapjában Békéscsabától Zalaegerszegig érkeznek új bemutatók: klasszikusok és kortárs darabok, musical, opera, tánc, mesejáték és még egy rockopera is bekerült a friss repertoárba.

Van, ahol egyetlen új előadással indul az évad, máshol rögtön több premier követi egymást. Miskolcon például nyolc nap alatt négy bemutatót tartanak. És ahogy Budapesten, itt sem csak az újdonságokkal indul az évad: fesztiválok, nyílt napok és évadnyitó programok is várják a közönséget.

Nézzük hát, mit tartogat szeptember – ezúttal városonként, ábécésorrendben.

Békéscsaba – Békéscsabai Jókai Színház
Portugál – szeptember 25.
Rendező: Tege Antal

A Portugál egy isten háta mögötti magyar falu kocsmájában játszódik, ahol a megszokott életet alaposan felforgatja egy idegen érkezése. Szerelem, elvágyódás, remények és reménytelenség – humorral és jó adag keserűséggel.

A történet sokaknak ismerős lehet a Lukáts Andor rendezte Portugál című filmből, Csuja Imrével, Pelsőczy Rékával, Szirtes Ágival és Lengyel Ferenccel. A sorrend azonban éppen fordított, mint elsőre gondolnánk: Egressy darabját már 1998-ban bemutatta a Katona József Színház, és csak ezután készült belőle a mára jól ismert filmváltozat. Most pedig ezzel indul a Jókai Színház saját szeptemberi bemutatóinak sora. Az előadást Tege Antal rendezi, és szeptember 25-én mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

Kocsma, fröccs, civódás és elvágyódás. Irgács, egy magyar falu, ahol mindenki ismer mindenkit, a
napok pedig látszólag ugyanúgy telnek. Egy maroknyi ember, akik ugyanazokat a történeteket
mesélik, miközben mindannyian másról álmodnak.

Ebbe a zárt világba érkezik Bece, a fiatal idegen. Jelenléte felkavarja a kocsma megszokott rendjét, és
felszínre hozza mindazt, ami régóta ott él a szereplőkben: a vágyakozást, a sértettséget, a szerelmet,
a reményt és a kitörés álmát. És valahol ott van egy bicikli is…

Egressy Zoltán figurái nem finomkodnak. Úgy beszélnek, ahogyan élnek: nyersen, szókimondóan,
olykor vaskosan, mégis ellenállhatatlan humorral. Ismerős alakjai, pontos humora és finom iróniája
különös, összetéveszthetetlen világot rajzol elénk.

A Portugál mára klasszikussá vált vígjáték: egyszerre harsányan mulatságos és szívszorítóan ismerős.
Olyan emberekről mesél, akik nevetnek, álmodoznak, szeretnek, civakodnak és reménykednek –
éppen ezért olyan könnyű megszeretni őket. És miközben mindannyian valahová máshová vágynak,
lassan kiderül: mindenkinek megvan a maga Portugáliája.

Debrecen – Csokonai Nemzeti Színház
„Izzik a galagonya” – szeptember 11.
ifjúsági komédia
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Rendhagyó zenei kísérlettel indul a Csokonai új évada. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte „Izzik a galagonya” egy nyilvános énekkari próba köré épül, amelyben a közönség sem feltétlenül marad puszta szemlélő.

Az előadás ihletet és öteltet Federico Fellini Zenekari próba című legendás filmjéből merít. A darab viszont a mában játszódik. Egy ifjúsági kórus nézőpontjából mutatja be a középiskolások hétköznapjait. Alfák, zoomerek és boomerek együtt a színpadon, ugyanis valódi középiskolások, az Ady Endre Gimnázium tanulói, a Színművészeti Egyetem hallgatói és a színház profi színészei együtt alkotják és alakítják a darabot. Milyen konfliktusokat szül, hogy tudnak együttműködni a különböző generációk, ez majd kiderül.
A leírás szerint az abszolút hallásúaknak füldugó ajánlott. 🤔😅

Egy romos debreceni templomban járunk, ahol egy középiskolás kórus készül fellépni. A templomban ez a felújítást megelőző utolsó rendezvény, ezért az eseményt dokumentumfilmes stáb rögzíti. A próba azonban hamar kudarcba fullad, és a közösség tagjai lassan, feltartóztathatatlanul egymásnak esnek. A Federico Fellini Zenekari próba című filmjének forgatókönyve inspirálta előadás a középiskolások helyzetén és nézőpontján keresztül vizsgálja a hatalom és a szabadság viszonyát egy olyan világban, amely hamarosan lángokba borul. Mindez a Fellinitől ismert humorral, iróniával és nagy életszeretettel átitatva jelenik meg a színpadon.

A bemutató előtt ráhangolódó beszélgetéssel várják az érdeklődőket.

Federico García Lorca: Bernarda Alba háza – szeptember 18.
Rendező: Keresztes Attila

Egy héttel később Federico García Lorca klasszikusa következik Keresztes Attila rendezésében.

Zárt spanyol falusi közeg a színhelye Federico García Lorca egyik legismertebb drámájának, ahol a korlátozott mozgásteret biztosító külvilág tökéletesen korrelál a falu egyik házában uralkodó fojtogató légkörrel. A férje halála óta nyolc éve gyászban élő, öt lányát egyedül nevelő, idős édesanyját pedig koloncként kezelő címszereplő megkeseredett, sérelmekkel és fájdalmakkal teli lelkivilága akarva-akaratlan átsugárzik a lányaira, akiknek választaniuk kell. Vagy pártában maradva egy életre elássák magukat az anyjuk akaratának megfelelően, vagy az egyikük előtt felcsillanó lehetőség: a férjhezmenetel illúziója keríti őket hatalmába. Ám akárhogy is döntenek: egymásnak így is, úgy is csak ellenségei, illetve vetélytársai lehetnek: vagy az anyjuk iránti gyűlölet ereje vonatkozásában, vagy a férfi utáni sóvárgás hőfokát illetően.

A premier szeptember 18-án lesz a Csokonai Fórumban, és az előadás előtt a Csokonai Társalgó 18 órától itt is  külön programmal foglalkozik a darabbal.

Dunaújváros – Bartók Kamaraszínház
William Shakespeare: Romeo és Júlia – szeptember 18.
Rendező: Őze Áron

„Mi történik, ha a szerelem gyorsabb, mint a józan ész?” – teszi fel a kérdést a Bartók Színház az új Romeo és Júlia ajánlójában.
A történetet persze ismerjük, Őze Áron rendezése viszont új megközelítésben mutatja be a darabot. Az örök klasszikust igyekszik a jelen korhoz igazítani és élvezetessé tenni a mai fiatalok számára, ezért is kapott szerepet például az aikido a párbajok során.

Nyáron már volt egy premier szabadtéren, a Vasvári iskola Shakespeare-udvarán, szeptember 18-án pedig az előadás beköltözik a színházterembe.

Mi történik, ha a szerelem gyorsabb, mint a józan ész? A történetet mind ismerjük. Verona békétlen város, benne két család: viszályuk régebbi, mint bármelyikük emlékei. Halálos ellenségek gyermekei, két fiatal mégis egymást választja. Találkozásuk nem a nagy terv része, hanem hirtelen hiba a működő rendszerben. A kimondott szó még el sem hagyta az erkélyt, de már tetté válik, a szerelem pedig nem kitartást kér, hanem azonnaliságot követel. Mérlegelésre, kételyre, visszalépésre nincs idő, de a késlekedés is ugyanolyan végzetes, mint a sietség. Miközben a szerelmesek együtt harcolnak rájuk rótt sorsuk ellen, saját szenvedélyük sodrával is meg kell küzdeniük: Romeo és Júlia most szerelmes. De ez a „most” mindkettejük csapdája. Négy nap alatt kell leélniük azt az életet, ami rendeltetett számukra.

Eger – Gárdonyi Géza Színház, stúdiószínpad
Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám – szeptember 25.
Rendező: Németh Virág

Bevallom, ez az első olyan darab, amelyről a saját színháza oldalán konkrétan semmit nem találtam a címen és a dátumon kívül, úgyhogy kivételesen a Jegy.hu-s link került felülre, és onnan hoztam az előadás ajánlóját is.

Pedig a Nincsenapám, seanyám története abszolút felkeltette a figyelmemet. A kortárs ifjúsági dráma főhőse Bori, aki egy szétesett családban próbál túlélni: apja elhagyta őket, alkoholproblémákkal küzdő anyjával és az őt zaklató nevelőapjával él, miközben szorongással és pánikrohamokkal is meg kell küzdenie. Egy irodalom-pótvizsgára készülve a saját szobájába és egy különös fantáziavilágba menekül, ahol két macskája, Frici és Dezső egyszer csak Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső alakját ölti magára. Az irodalom, a humor és a képzelet így válik számára a traumák feldolgozásának és a túlélésnek az eszközévé.

Érdekesség, hogy ezúttal nem egy regény színpadi adaptációjáról van szó – éppen fordítva történt. A Nincsenapám, seanyám először ifjúsági drámaként született meg, 2013-ban már játszotta a Stúdió K Színház, majd Szabó Borbála regényként is megírta a történetet. A 2016-ban megjelent könyvet 2017-ben Margó-díjra jelölték, a színpadi változat pedig ugyanabban az évben fesztiváldíjat kapott a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén.
És hogy miért ennyire húsba vágó a téma? A szerző egy interjúban maga beszélt arról, hogy ez az egyetlen kifejezetten önéletrajzi, terápiás jellegű írása, amelyet részben a segíteni akarás motivált.

A könyv pedig nálam már fel is került a kívánságlistára. Nem mellesleg Litkai Gergely írt hozzá ajánlót:

„Megrázó és humoros, mély és felemelő, felnőttes és gyerekes. Folytathatnám a látszólagos ellentétek sorát, de mivel ez jóval sekélyesebb lenne, mint a regénynek akár egyetlen mondata is, ezért abbahagyom. Inkább olvassátok el magát a művet!”
(Litkai Gergely)

A Jegy.hu pedig így ajánlja az egri előadást:

Boldog 16. születésnapot X-nek, aki meg sem érdemli a rengeteg szuper ajándékot és a felé áradó végtelen szeretetet! Boldog születésnapot a világ leghálátlanabb lánygyermekének, aki megbukott irodalomból, nyilván direkt, meg tizenötezres mobilszámlát csinált! De ne aggódj, mi itt vagyunk, mert a család az első, te vagy az első, nagyon szeretünk, pedig meg sem érdemled. Nem, a szobád nem megy össze, csak te vagy fura, nem, anya nem alkoholista, csak iszik, nem, apa nem hagyott el, csak már nem lakik itt, nem, mondjuk, hogy nincs igazad, hát nem figyelsz?! Mert csak a Frici meg a Dezső, mi semmik vagyunk neked, hát…

Győr – Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy terem
Szabó Borbála – Varró Dániel: Líra és Epika – szeptember 12.
mesejáték
Rendező: Kszel Attila

Epikum és Líria birodalma évszázadok óta háborúzik. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: Líra herceg és Epika hercegnő házasságával végre békét lehetne kötni. A két fiatal azonban nem különösebben lelkesedik a politikai házasság ötletéért – inkább megszöknek.

Traviata – szeptember 26.
opera
Rendező: Bakos-Kiss Gábor

Verdi operájával indul a győri Nagyszínpad új bemutatóinak sora. Violetta és Alfredo tragikus szerelmi történetét Bakos-Kiss Gábor állítja színpadra.

A Premier bérlet első előadása és a bemutató szeptember 26-án lesz.

La traviata, vagyis – az útról letért nő. Violetta Valery egy gyönyörű, fiatal kurtizán – és halálos beteg. Mikor otthonában bált rendez, Alfredo, a párizsi ifjú szerelmet vall neki. Válaszul egy szál kaméliát kap a lánytól, ami annyit tesz: sorsom a kezedben van. Violetta megpróbálja maga mögött hagyni múltját, de a felsőosztály képmutatása szerelmük útját állja. A fiatal lánynak nagy áldozatot kell hoznia: Alfredo atyja kérésére lemondania személyes boldogságáról, miközben egyre inkább elhatalmasodik rajta a tüdőbaj…

Kaposvár – Csiky Gergely Színház
Mesék Süsünek – kamaraszínpadi bemutató: szeptember 12.
Csukás István meséi alapján írta: Jeli Viktória

Csukás István mesevilágából Pom Pom, Gombóc Artúr, Mirr-Murr és más jól ismert figurák érkeznek Süsü segítségére, aki egy lábába fúródott tüske miatt éppen világméretű katasztrófaként éli meg az életét. A mesejátékot Jeli Viktória írta, Benedek Dániel rendezte.

Kecskemét – Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Hunyady Sándor: A három sárkány – szeptember 11.
vígjáték
Játszóhely: Ruszt József Stúdiószínház
Rendező: Lóth Balázs

A címben szereplő három sárkány valóban három nő: Katalin, Zsófia és Júlia, akik igyekeznek kordában tartani a Csaholyi család meglehetősen könnyelmű férfitagjait. A „sárkányságuk” mögött azonban – mint az majd kiderül – jóval több szeretet és gondoskodás rejtőzik, mint elsőre gondolnánk.

A történet a régi magyar filmek kedvelőinek is ismerős lehet: Hunyady Sándor színművéből már 1936-ban film készült Vajda László rendezésében, többek között Kabos Gyula, Márkus Emília, Rózsahegyi Kálmán és Gózon Gyula szereplésével. A kecskeméti előadás pedig tudatosan ehhez a filmes világhoz nyúl vissza. Lóth Balázs rendező szerint a darabbal egyenesen „egy Kabos Gyula filmbe fogunk belecsöppenni”, a produkció miliője és hangulata is ezt a korszakot idézi majd.

Mi történik, ha három szigorú nagynéni kezébe kerül egy széthulló család sorsa? Katalin, Zsófia és Júlia, a „három sárkány”, mindenáron meg akarják menteni a Csaholyi család becsületét és vagyonát. Csakhogy a férfiak, akiket kordában próbálnak tartani, nem igazán akarnak engedelmeskedni. Az ifjabb Balázs Budapestre szökik, adósságot adósságra halmoz, és egy gyönyörű színésznő, Tatár Anna bűvkörébe kerül. Apja utána indul, hogy rendet tegyen, ám hamar kiderül, hogy ő sem immunis a főváros csábítására. Amikor pedig a három nagynéni is Budapestre érkezik, elszabadul a pokol.

Hunyady Sándor vígjátéka egyszerre szól a szerelemről, a szabadságvágyról és arról, hogy néha éppen azokat kell elengednünk, akiket a legjobban szeretünk.

KOVÁCS DOMINIK–KOVÁCS VIKTOR: KODÁLY – HEGYI ÉJSZAKÁK – SZEPTEMBER 25.
Rendező: Kovács Lehel

A 130 éves jubileumi évad ékköve lesz ez a nagyszínpadi bemutató. Ezzel az izgalmas kortárs előadással szeretnének tisztelegni Kecskemét egyik leghíresebb szülötte előtt.

Azt a tavaly karácsonyi könyvfesztiválon hallottam a Kovács Ikrektől, hogy fiatal koruk ellenére már sok színházi darabot írtak, de bevallom őszintén, álmomban sem gondoltam volna, hogy két évadkezdő bemutató is a nevükhöz fog fűződni. A másik darab Budapesten az Átriumban az Alíz – Engedd szépen, hogy megegyelek, amit a fővárosi ajánlóm első helyén találtok.

Kovács Dominik és Kovács Viktor új drámája Kodály Zoltán alakját idézi meg, de nem egyszerű életrajzi előadásként. A Kecskeméten született zeneszerző mellett a hatalommal konfrontálódó művész és a magánember is megjelenik. A darab megírásakor számos életrajzi és történeti forrásból dolgoztak: többek között Bónis Ferenc, Péteri László, Körber Tivadar és László Ferenc műveiből, az Így láttuk Kodályt című visszaemlékezés-gyűjteményből, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Lukács György interjúiból, valamint Kodály publicisztikáiból és naplójegyzeteiből. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a darab több ponton fiktív elemeket is tartalmaz.

Világhírű komponista, tudós és tanár, a 20. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja – általában így gondolunk Kodály Zoltánra. De vajon el tudjuk-e képzelni drámai hősként? Voltak-e az életében színpadon is megjeleníthető helyzetek, és ha igen, illik-e ezeket megmutatni? A Kodály–Hegyi éjszakák című előadás erre tesz kísérletet: a színház eszközeivel ábrázolja a hatalommal örökösen konfrontálódó, lázadó művész alakját. A történet az ötvenes évek végén kezdődik, mikor a már idős Kodály a feleségét, Emmát ápolja. Visszavonulása ellenére a minisztérium emberei gyakran felkeresik, együttműködésre próbálják rávenni. Kodály a felesége halála után még védtelenebbé válik a kisajátító szándékkal szemben, a gyászába és az emlékeibe menekül. A letargikus mindennapokat egy új szerelem töri meg, ami azonban semmilyen formában nem illeszkedik a nyilvánosságban élő Kodály-képhez és a korszellemhez. Milyen következményekkel jár az érzések felvállalása? Szabaddá vagy épp kiszolgáltatottá tesz? A Kovács ikrek darabja szürreális és néhol groteszk utazás egy nagyformátumú életműben, a történelemben és az önmagát alkotóként és magánemberként is felvállalni akaró egyén lelkivilágában.

Miskolc – Miskolci Nemzeti Színház

Miskolcon nem aprózzák el az évadkezdést: szeptember 18. és 26. között négy új bemutató érkezik és a gyerekdarabtól a 18+-os színműig tart a skála.

Yasmina Reza: Művészet – szeptember 18.
vígjáték
Rendező: Szabó Máté

Három régi barát kapcsolatát egy elsőre jelentéktelennek tűnő dolog teszi próbára: egyikük, Serge egy kisebb vagyont fizet egy modern festményért, amely lényegében fehér alapon fehér. Marc szerint ez egyszerűen nevetséges, Yvan pedig megpróbál középen maradni – egy darabig. Azt már a saját életünkből is tudhatjuk, hogy művészetről és ízlésről vitatkozni felesleges, de itt erre fittyet hánynak. Hamar régi sérelmek, kimondatlan feszültségek és a barátságukban kialakult hatalmi viszonyok is felszínre kerülnek.

Yasmina Reza világszerte játszott kortárs vígjátéka így végül jóval kevésbé szól arról, hogy lehet-e értékes egy fehér festmény, mint arról, mennyit bír ki egy barátság, ha egyszer elkezdjük őszintén kimondani, mit gondolunk egymásról.

„Azért látja fehérnek, mert a fejébe vette, hogy fehér.”

Tabula Rasa… Arisztotelész írja a lélekről, hogy olyan, mint az üres tábla. Erről aztán sokat vitatkoztak azóta. Ahogyan három barát, akik között az egyikük által méregdrágán megvásárolt fehér alapon fehér festmény miatt valódi hadiállapot alakul ki.

Ahogy olvastam a fehér alapon fehér festményről, folyamatosan motoszkált bennem, hogy én ezt már láttam valahol. Filmben? Könyvben? Egy másik darabban? Aztán leesett: a Duolingóban. 😂

Az egyik történetben Lily nem akarja megmutatni Oscar tanár úrnak a rajzórára készített házi feladatát. Amikor a tanár végül elveszi tőle, egy teljesen fehér vásznat lát, de ahelyett, hogy hiányolná róla a festményt, valóságos művészi mélységeket fedez fel benne: „The white on white on white…”. Egyszerre érzi magát tőle szomorúnak és boldognak, majd megdicséri Lily nagyszerű munkáját. Miután továbbáll, Zari ránéz a képre, és megállapítja, hogy az bizony teljesen üres. Lily tudja. Már megint elfelejtette megcsinálni a házi feladatát. A Duolingo története valóban The Art Homework címen fut, és pontosan ez a poénja.

Úgyhogy nekem Serge méregdrága fehér festményéről valószínűleg most már örökre Lily elfelejtett házi feladata fog eszembe jutni. Hiába, mégiscsak hasznos az a Duolingo. 😂

Gárdonyi Géza: Ida regénye – szeptember 19.
A Miskolci Balett előadása
Koreográfus-rendező: Kozma Attila

Gárdonyi Géza 1920-ban megjelent regénye ezúttal nem prózai színpadi adaptációként, hanem a Miskolci Balett előadásában, táncjátékként elevenedik meg. A történet középpontjában Ó Ida és Balogh Csaba különös érdekházassága áll. Ida egy zárdából kicsapott, jómódú fiatal nő, Csaba pedig újságíró és festőművész-jelölt. Kezdetben egyikük sem szerelemből választja a másikat, sőt igyekeznek minél nagyobb távolságot tartani egymástól, az együtt töltött idő alatt azonban lassan megismerik egymást, a kényszerű kapcsolat pedig fokozatosan valódi érzelmekké alakul.

Az Ida regénye azért is érdekes választás egy balettelőadáshoz, mert nagyon erősen történetközpontú mű. Kozma Attila koreográfus-rendező az évadhirdetéskor „édes-bús, keserű történetnek” nevezte, és éppen abban látja az erejét, hogy történetmesélésével olyan nézőket is közelebb vihet a balettszínházhoz, akik egyébként ritkábban választanák ezt a műfajt.

És itt tényleg egy regényadaptációról beszélünk: a színpadon nemcsak Ida és Csaba kettőse jelenik meg, hanem Gárdonyi történetének egész kis világa, a zárdától Csaba családján és barátain át a képkereskedőig. A zárdanövendékek szerepében ráadásul a miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium növendékei is színpadra lépnek.

Láthatjuk, hogy az igazi szerelem nem mindig azonnal születik meg, hanem idővel, türelemmel, őszinteséggel, és hogy a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.

Móricz Zsigmond: Sárarany – szeptember 25.
Rendező: Szőcs Artur

Móricz Zsigmond első regénye rögtön meglehetősen nagy port kavart. A Sárarany 1909-től folytatásokban jelent meg a Nyugatban, majd 1911-ben könyvként is napvilágot látott, és botrányos sikert aratott. Nem kis részben azért, mert a korszak szemérmesebb irodalmi szokásaihoz képest meglehetősen nyíltan beszélt a testi szerelemről. A korabeli katolikus kritika odáig ment, hogy egyenesen „piszkos ponyvairodalomnak” nevezte. Hát, ennél jobb reklámot talán nem is kaphatott volna.

A történet főhőse Turi Dani, egy zsellérsorból származó, rendkívül ambiciózus és ellenállhatatlanul vonzó férfi, aki fékezhetetlen energiával igyekszik megszerezni mindent, amit csak lehet: nőket, földet és vagyont. Csakhogy ennél azért jóval többről van szó. Dani nemcsak saját magának akar többet, hanem a helyi arisztokrácia által kisemmizett parasztság számára is valamiféle igazságtételt szeretne. Végül azonban éppen az az elementáris energia és fékezhetetlenség – amely akár fel is emelhetné – sodorja a saját pusztulása felé. Nem véletlenül nevezi a Miskolci Nemzeti Színház a történetet egy magyar paraszti környezetbe helyezett „shakespeare-i léptékű királydrámának”.

Szőcs Artur rendezőnek ráadásul régi története van a Sárarannyal. Érettségin éppen ezt a művet húzta tételként, nagyon jól sikerült a felelete, de arra is emlékszik, hogy a tanárával összevitatkoztak azon, milyen ember valójában Turi Dani. A regény azóta is megmaradt benne, „régi becsípődésének” nevezte, most pedig ő állítja színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban. A regényt Lőrinczy Attila dolgozta át kétfelvonásos drámává.

Az előadás egyébként 18 éven felülieknek ajánlott. Hogy a miskolci színpadon pontosan mi indokolja a korhatárt, azt egyelőre nem részletezi a színház, így nem találgatnék. Maga a regény azonban már több mint száz évvel ezelőtt is erős erotikájával, nyers ösztönvilágával és naturalizmusával botránkoztatta meg a közönség egy részét, Turi Dani történetében pedig az erőszak és az önpusztítás is hangsúlyos szerepet kap. Hogy mindebből Szőcs Artur rendezése mit és milyen formában mutat meg, az majd a szeptember 25-i premier után derül ki.

Turi Dani ember. Azt teszi, amit akar. Nem kér. Az asszonyok járnak az ő kedvébe. Azok odaadnák az életüket is, csak rájuk nézzen egyszer.

Ulrich Hub: Nyolckor a bárkán – szeptember 26.
mese
Rendező: Kovács Dániel Ambrus

Három pingvin él a végtelen jégmezőn. Barátok, bár ez nem akadályozza meg őket abban, hogy időnként összevesszenek. Egy nap megérkezik hozzájuk Galamb a hírrel: jön az özönvíz, Noé bárkája pedig pontban nyolckor indul. Minden állatfajból két példány kap helyet rajta. Csakhogy a pingvinek hárman vannak.

És innentől már messze nem egyszerűen arról szól a történet, hogyan lehet három pingvint két jeggyel felcsempészni egy bárkára. Mit teszünk, ha a szabály szerint ott kellene hagynunk a barátunkat? Szabad-e megszegni egy parancsot, ha igazságtalannak érezzük? Ki jó és ki rossz? Hol van Isten, lát-e mindent, és egyáltalán létezik-e? Ulrich Hub ezeket az egészen súlyos kérdéseket három pingvin, egy meglehetősen túlterhelt galamb és rengeteg humor segítségével teszi fel. A darab 6 éves kortól szól a gyerekekhez, de gyanítom, a válaszokon a felnőtteknek is lenne mit gondolkodniuk. A 2006-os Német Gyermekszínházi Díj zsűrije is éppen azt emelte ki, hogy a darab komédia, miközben nagyon is komoly magja van: az istenhit kérdését úgy vizsgálja, ahogyan azt a gyerekek teszik, egyszerűnek tűnő, de egyáltalán nem egyszerű kérdésekkel.

Ráadásul a Nyolckor a bárkán nem egy könyv színpadi adaptációja, hanem megint fordítva történt. Ulrich Hub eredetileg színdarabként írta, 2006. április 6-án mutatták be a karlsruhei Badisches Staatstheaterben, méghozzá a szerző saját rendezésében. Később készült belőle rádiójáték, majd Jörg Mühle illusztrációival gyerekkönyv is.

És elég komoly díjgyűjtemény lett belőle. Ugyanabban az évben megkapta a Német Gyermekszínházi Díjat és a Német Gyermekhangjáték Díjat, valamint a német–holland Kaas und Kappes gyermek- és ifjúsági drámaírói díjat is. A későbbi könyvváltozat 2008-ban KinderLITERAturpreist, 2013-ban pedig az angol kiadás National Jewish Book Awardot kapott gyermek- és ifjúsági kategóriában.

A rádiójáték díjának indoklása különösen jól összefoglalja, mitől működik a történet: a zsűri szerint Hub a bibliai történetet aktualizálva barátságról, isteni törvényről, emberszeretetről, hitről és hitetlenségről gondolkodtat el, miközben mindezt könnyedén és gyerekek számára is érthetően teszi.

A miskolci változatban pedig Kovács Dániel Ambrus nemcsak rendező: ő a dramaturg, valamint a díszlet és a jelmez tervezője is. A három pingvint Farkas Sándor, Rózsa Krisztián és Szegedi Dezső, Galambot Molnár Anna alakítja.

“Ping Ping: Minden pingvin egyforma. Ha egyet láttál, mindet láttad.
Galamb: De ez a pingvin kisebb lett.
Ping Ping: Mi pingvinek könnyen zsugorodunk.”

Nyíregyháza – Móricz Zsigmond színház
Krúdy kamara
Halász Rita: Mély levegő – szeptember 4.
monodráma
Orlai Produkciós Iroda – nyíregyházi bemutató
Színpadra alkalmazta: Zsigó Anna és Pálos Hanna
Előadja: Pálos Hanna

A produkció hivatalos bemutatója 2024. szeptember 12-én a budapesti Jurányi Házban volt, bár előtte Beremenden és Szentendrén már találkozhatott vele a közönség. Azóta pedig nemcsak az országot járta be: Berlinben és Barcelonában is játszották.

Az alapjául szolgáló Mély levegő Halász Rita első regénye, amely 2021-ben elnyerte a Margó-díjat, és ugyanabban az évben bekerült a Libri Irodalmi Díj tíz legjobb könyve közé is. Főhőse Vera, egy kisgyerekes képzőművész, aki válása után visszaköltözik a gyerekkori szobájába, és miközben megpróbálja összerakni, hogyan jutott el idáig, tulajdonképpen saját magát és az életét is újraépíti. A történet azonban jóval többről szól egy házasság végénél: családról, bántalmazásról, anyaságról, elnémulásról, emlékekről, szembenézésről és végül az önmagunkhoz való visszatalálásról.

A regényt Zsigó Anna és Pálos Hanna alkalmazta színpadra, Verát pedig Pálos Hanna alakítja. Érdekesség, hogy nincs hagyományos értelemben vett rendezője az előadásnak. Pálos Hanna elmondása szerint annyira határozott elképzelései voltak már az anyagról, annak vizuális és zenei világáról, hogy nem akart még egy embert bevonni, akit előbb meg kell győznie arról, hogyan képzeli el az előadást. Olyan alkotótársakat választott maga mellé, akikben megbízott, a végső döntéseket viszont ő hozta meg. Saját megfogalmazása szerint a Mély levegő számára egyfajta erőpróba és annak bizonyítása is volt, hogy nemcsak színésznő, hanem színházi alkotó is.

Azóta azért elég erős visszaigazolást kapott arra, hogy működött az elképzelés. 😀 2025-ben a tatabányai MOST FESZT szakmai zsűrije a Mély levegőt választotta a legjobb monodráma-előadásnak, néhány hónappal később pedig az Országos Színházi Találkozón Pálos Hanna kapta a legjobb női színész díját az előadásban nyújtott alakításáért.

NYÁRI ÁDÁM – ZRÍNYIFALVI ESZTER: ŰRMESE – SZEPTEMBER 18.
Bárány Frigyes Stúdió
ősbemutató, 4–7 éveseknek
Rendező: Nyári Ádám

Egy átlagos gyerek, átlagos problémákkal és egy cseppet sem átlagos tervvel: meg akarja menteni a világot. Igaz, azt egyelőre ő sem tudja, pontosan mitől kellene megmenteni. Előbb tehát ki kell deríteni, mekkora ez a világ, hogyan néz ki, milyen titkokat rejt – és ehhez mi lenne jobb hely, mint a világűr?

Az Űrmese főhőse így indul el képzeletbeli felfedezőútjára az univerzumban, ahol ismeretlen helyekkel, lényekkel és olyan jelenségekkel is találkozik, amelyeket még a mai tudomány sem ismer. Közben pedig lassan kiderül, hogy nemcsak odakint van felfedeznivaló: a saját képzeletünkben legalább akkora világ rejtőzhet, mint a csillagokon túl.

Az előadás különlegessége, hogy ősbemutató, és kifejezetten a 4–7 éves korosztály számára készült. Nyári Ádám abból indult ki, hogy ebben az életkorban a gyerekeket még szinte minden érdekli, ezt a kíváncsiságot pedig jó lenne minél tovább megőrizni. Ezért a fantázia mellett valódi tudomány is került a mesébe: apró „tudománymorzsákat” rejtettek el benne, amelyekből talán úgy is hazavisznek valamit a gyerekek, hogy észre sem veszik, közben tanultak.

És szerencsére a felnőtteket sem felejtették el. Nyári Ádámnak saját szabálya van a gyerekdarabok írására: őt magát is szórakoztatnia kell annak, amit ír. Így kerültek a történetbe olyan poénok is, amelyekből valószínűleg egészen mást ért majd a négyéves, mint az őt kísérő szülő. Ez azért valljuk be, egy családi előadásnál nem hátrány. 😉

Az igazi hab az űrtortán pedig az lehet, ha sikerül bevonniuk Kapu Tibort is. A színház már felvette a kapcsolatot a nyíregyházi születésű kutatóűrhajóssal, és szeretnék, ha valamilyen formában ő is részese lenne az előadásnak – felmerült például egy, a darab elején látható videós bejelentkezés lehetősége. Hogy ebből szeptember 18-ra mi valósul meg, azt egyelőre nem tudjuk, de egy nyíregyházi űrmesében azért elég jó helye lenne. 😊

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk – szeptember 26.
zenés játék
Rendező-koreográfus: Nagy Norbert

A Pál utcai fiúk történetét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Molnár Ferenc regénye azon ritka iskolai olvasmányok egyike, amelyet talán még akkor sem sikerül megutálnunk, amikor kötelezővé teszik. Nagy Norbert rendező szerint ráadásul éppen a megfelelő életkorban találkozunk vele. Abban az időszakban, amikor a gyerekek már keresik a saját identitásukat, egyre fontosabbá válik számukra, hogy tartozzanak valahová, kialakulnak a baráti közösségek, és megjelennek azok a vezető egyéniségek is, akik mellé oda lehet állni – vagy éppen akikkel szembe lehet fordulni. A grund és a vörösingesek világa tulajdonképpen mindezt kicsiben megmutatja, miközben barátságról, becsületről, árulásról és áldozatvállalásról mesél.

Idén éppen tíz éve annak, hogy a grund története zenés formában is meghódította a színpadot. A Dés László zenéjével, Geszti Péter dalszövegeivel és Grecsó Krisztián színpadi adaptációjával készült változat ősbemutatóját 2016. november 5-én tartották a Vígszínházban, Marton László rendezésében. Az azóta eltelt évtizedben pedig maga a zenés játék is lassan klasszikussá vált: 2025 őszén már az 500. előadást ünnepelték a Vígben, addigra közel 540 ezer néző látta csak az eredeti produkciót. Közben más színházak is elkészítették a saját változatukat, miközben az eredeti vígszínházi előadás tíz évvel az ősbemutató után is műsoron van.

Az előadás egyik dala pedig azóta gyakorlatilag önálló életre kelt. A Mi vagyunk a Grund! már jócskán túlnőtt a zenés játékon, Grecsó Krisztián egyenesen „himnusszá lett nagy dalnak” nevezte. Dés László az 500. előadás alkalmából azt is elmesélte, mikor érezte először, hogy valami különleges született. A dalt a szigligeti alkotóházban írta, és amikor elkészült a demóval, behívott három asszonyt a konyháról, hogy hallgassák meg. Közben lopva figyelte őket, és amikor meglátta, hogy folynak a könnyeik, tudta, hogy jó úton járnak Gesztivel.

Nyíregyházán azonban nem először elevenedik meg a grund története. A Móricz Zsigmond Színházban már 2009. január 24-én bemutatták Molnár Ferenc regényének egy másik színpadi adaptációját, Tasnádi Csaba rendezésében. Ez még nem a ma ismert Dés–Geszti–Grecsó-féle zenés játék volt: Silló István zenéjével készült, és külön érdekessége, hogy a gyerekszerepeket színésznők alakították. Nemecsek Kuthy Patrícia, Boka Molnár Mariann, Geréb Fridrik Noémi, Áts Feri pedig Losonczi Katalin volt.

Sőt, a Dés–Geszti–Grecsó-változat sem most jár először Nyíregyházán. 2021. július 17-én a Rózsakert Szabadtéri Színpadon a debreceni Csokonai Színház Keszég László rendezte előadását láthatta a közönség vendégjátékként. Abban Papp Csaba játszotta Nemecseket, Bokát pedig többek között Pásztor Ádám (aki nekem többek között a Vámpírok báljából  is nagy kedvencem).

A 2026-os bemutató tehát egyszerre folytatás és újrakezdés: a történetnek komoly nyíregyházi színházi múltja van, a zenés változatot is láthatta már itt a közönség, most azonban a Móricz Zsigmond Színház saját társulatával, saját rendezésben készíti el a Dés–Geszti–Grecsó-féle művet. Nagy Norbert nemcsak rendezi, hanem koreografálja is az előadást. Nemecseket Tar Dániel, Bokát Kerék Benjámin, Áts Ferit Nagy Márk, Gerébet Horváth Viktor alakítja.

A bemutató ráadásul különleges helyet kapott az évadban. A Móricz Zsigmond Színház önálló társulata idén 45 éves, a jubileumi évad pedig a Hősök évada nevet kapta. Ennek első nagyszínpadi bemutatója lesz A Pál utcai fiúk. Nemecsek Ernővel évadot nyitni egy „Hősök” elnevezésű évadban pedig aligha lehet véletlen. 😊

Nagy Norbert rendező így fogalmazott arról, mit szeretne hozzátenni ehhez a mára legendássá vált történethez:

„A Dés László – Geszti Péter szerzőpáros dalain lassan egy új generáció nő fel, és ennek okait nem kell magyarázni. Dramatikus, pergő szövegek, csodaszép lírák. Rendező-koreográfusként nincs is más tervem, mint ezt a művet szolgálni, lehetőségeit végletekig kiaknázni; néhol forgószelet előidézni, majd hagyni megnyugodni, s csak hallgatni a csendet, ami a fiúk után maradt a grundon.”

Pécs – Pécsi Nemzeti Színház
Tóth Péter: Árgyélus királyfi – szeptember 6.
daljáték gyermekeknek és felnőtteknek
Rendező: Nina Kleflin

A történet két egymással ellentétes mesebirodalomban, az idilli Pomedóriában és a sötét Zordániában játszódik. Amikor Zordánia boszorkánykirálynője, Mortadella nem kap meghívást Szaváriusz király két idősebb fiának lakodalmára, bosszút esküszik, és hollóvá változtatott szolgálóival ellopatja Pomedória legnagyobb kincsét, az aranyalmákat. A tolvajokat végül a legkisebb királyfi, Árgyélus füleli le, aki elfogja a főhollót – az pedig a varázslat megtörésével gyönyörű lánnyá, Tündérszép Ilonává változik. Árgyélus beleszeret, de ahhoz, hogy szerelmük beteljesedhessen, útra kell kelnie, és meg kell küzdenie Mortadellával és a rá váró próbatételekkel.

A történetben jó néhány ismerős mesei és irodalmi motívum keveredik. Ott van benne a magyar népmesék Árgyélus királyfija, Vörösmarty Csongor és Tündéje, de még Mozart Varázsfuvolája is: Mortadella alakjában például az Éj királynője köszön vissza. Sőt, a lakodalomra meg nem hívott sértett boszorkány és a bonyodalmak középpontjába kerülő aranyalma még a görög mitológia Eriszét és a trójai háború előzményeit is eszünkbe juttathatja.

Az Árgyélus királyfi nem új mű, Tóth Péter még 2010-ben komponálta, a szeptemberi előadás azonban jelentősen átdolgozott, kifejezetten Pécsre készülő változat. Az alkotók maguk is „pécsi változatként” emlegetik: Nina Kleflin több ponton átalakította a dramaturgiát, amihez Tóth Péternek a zenén is változtatnia kellett. A horvát rendező az eddiginél keményebbre hangolta a történetet, és nagyobb szerepet kapott benne a barátság és az összefogás ereje. Az üzenet szerint a rosszat nem feltétlenül egy magányos mesehős győzi le – együtt jóval többre vagyunk képesek.

Tündérszép Ilona sem egyszerűen a megmentésre váró királylány. Tóth Péter egyenesen őt nevezi a történet igazi hősének: keményebb, gyakorlatiasabb figura Árgyélusnál, és maga is aktív részese a Mortadella elleni küzdelemnek. Érdekes felfedezés volt az alkotók számára az is, hogy bár Nina Kleflin horvát, az Árgyélus-történet alapmotívumai számára sem voltak teljesen idegenek, hiszen a horvát népmesékben is megtalálhatók.

És akkor beszéljünk egy kicsit Mortadelláról, mert egy ilyen név mellett azért nehéz szó nélkül elmenni.😀 Nina Kleflin is rákérdezett, miért hívnak egy gonosz boszorkánykirálynőt úgy, mint egy olasz felvágottat. Tóth Péter magyarázata szerint egyrészt játék a dallamos olasz nevekkel, másrészt ott rejtőzik benne a „mort”, vagyis a halál is. Mortadella ráadásul koloratúrszoprán, zeneileg Mozart Éj királynőjének rokona: folyton dühös és fenyegető, de éppen ettől van benne valami nevetséges is.

A zeneszerző egyébként sem fogta vissza magát a műfajok keverésénél. A Varázsfuvolát idéző zenei világ mellett népdal, blues és modernebb hangzás is megfér egymással, a szereplőkhöz pedig saját visszatérő zenei motívumok kapcsolódnak. Tóth Péter szerint a jó mese mindenkihez szól, ezért bár az előadást a színház már hatéves kortól ajánlja, a pécsi változatot nem kizárólag gyerekeknek szánják.

És ha már nagyszínpadi mese, akkor legyen tényleg nagy: a produkcióban a Pécsi Szimfonietta, a színház kibővített énekkara és három pécsi iskola gyermekkórusa is közreműködik. Tóth Péter pedig az interjúban még egy olyan számot is elejtett, amitől azért felhúztam a szemöldököm: 130 jelmez készül az előadáshoz. Úgyhogy a szeptember 6-i évadnyitó bemutató a jelek szerint látványban sem aprózza el Pomedória és Zordánia világát.

MÓRICZ ZSIGMOND: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL – SZEPTEMBER 19.
zenés házastársi perpatvar két felvonásban
Rendező: Kis Domonkos Márk

Balázs, a fiatal nyírségi földbirtokos három napja ünnepli a névnapját, és olyan lendülettel mulat, hogy lassan már a cigányzenészek sem bírják vele az iramot. Feleségének, Pólikának azonban elege lesz a véget nem érő dínomdánomból, és egy veszekedés után elhagyja férjét. A sértett házasok közül persze egyik sem akar először engedni, miközben a körülöttük lévő rokonság is rendesen kiveszi a részét a családi bonyodalomból. Mert hiába a büszkeség és a makacsság, azért hamar kiderül, hogy Balázs és Pólika egymás nélkül sem igazán tud élni – Balázs pedig természetesen muzsikaszó nélkül sem.

A történet mögött ráadásul valódi élmények és hús-vér emberek is rejtőznek. A cselekmény alapjául Móricz Zsigmond 1914-es farsangi látogatása szolgált Kós Károlynál, a szereplők megformálásához pedig az író első felesége és annak nagynénjei is mintát adtak. Móricz ezúttal nem a dzsentrivilág sötétebb oldalára koncentrált, hanem annak mulatós, könnyelmű, derűsebb arcát mutatta meg – és persze a férfi-nő kapcsolat egyik meglehetősen időtálló jelenségét: azt a házastársi pozícióharcot, amelyben mindketten tudják, hogy ki kellene békülni, csak éppen egyikük sem szeretné megtenni az első lépést.

A darabot 1928-ban a Nemzeti Színház Kamaraszínháza mutatta be, és Móricz számára ritka, egyöntetű közönség- és kritikai sikert hozott, hamarosan a századik előadást is elérte. A történet pedig azóta is újra és újra visszakerül a színpadokra. Nem véletlenül: három mulatságos nagynéni, egy egymást szerető, de rettentően makacs fiatal házaspár, egy kis féltékenység, sértődés és rengeteg muzsika – úgy látszik, ez a recept közel száz év alatt sem nagyon ment ki a divatból.

És persze a filmvászon sem maradt ki: 1935-ben Deésy Alfréd rendezésében film is készült a történetből, Jávor Pállal Balázs és Somogyi Erzsivel Pólika szerepében.

A Pécsi Nemzeti Színház most zenés házastársi perpatvarként viszi színpadra a történetet Kis Domonkos Márk rendezésében, és ha már a cím szerint sem lehet muzsikaszó nélkül élni, a zene valóban fontos szerepet kap az előadásban. A színház saját évadajánlója egyenesen a muzsikát nevezi a darab legfontosabb szereplőjének.

A több mint százéves történet pedig a sok muzsika és mulatozás mögött meglepően kortalan párkapcsolati helyzetet rejt. Két ember szereti egymást, összevesznek, mindketten makacsul ragaszkodnak a maguk igazához, a fél rokonság pedig azon dolgozik, hogy valahogy kibékítse őket. Móricz ide vagy oda, azért ezt 2026-ban sem különösebben nehéz elképzelni. 😉

A színdarab legfontosabb szereplője a muzsika.

Volt persze ennek a kornak visszája is, de az író ezúttal a derűs oldalát nézi ennek az időnek: alakokat ábrázol, férfiakat, nőket, öregeket, fiatalokat, akiket mosolyogva forgat egy kis családi komplikáció kacsalábán.

Sopron – Soproni Petőfi Színház
Joseph Stein – Jerry Bock – Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn – szeptember 26.
musical
Rendező: Csáki Benedek

1905 körül járunk az Orosz Birodalomban, Anatevka falujában, ahol Tevje, a szegény zsidó tejesember feleségével és öt lányával él. Számára a világ rendjét a hagyományok tartják össze – lányai azonban egymás után kezdik feszegetni ezeket. Szerelemből akarnak férjhez menni és saját életükről dönteni, Tevje pedig minden alkalommal kénytelen egy kicsit arrébb tolni azt a határt, amelyről korábban azt hitte, átléphetetlen. Közben azonban nemcsak a család régi rendje változik: az egyre erősödő antiszemitizmus végül Anatevka egész zsidó közösségét arra kényszeríti, hogy elhagyja otthonát.

A musical Sólem Aléchem Tevje, a tejesember történetei alapján született, és 1964-es Broadway-bemutatója óta a világ egyik legismertebb zenés színházi darabjává vált.

Magyarországon először 1973. február 9-én a Fővárosi Operettszínházban mutatták be Vámos László rendezésében, Tevje szerepében Bessenyei Ferenccel. És valószínűleg sokaknak elég csak annyit mondani: Ha én gazdag lennék… – máris megszólal a fejükben Bessenyei jellegzetes hangja. Tevje és a dal az ő előadásában generációk számára összekapcsolódott. Az előadást 1974-ben betiltották, és csak tizenegy évvel később, 1985-ben térhetett vissza az Operettszínház színpadára.

A címben szereplő hegedűs pedig jóval több egyszerű képnél. Tevje szerint az anatevkai ember olyan, mint a háztetőn hegedülő muzsikus: megpróbál szép dallamot játszani, miközben folyamatosan egyensúlyoz, hogy ki ne törje a nyakát. Ebben a bizonytalan helyzetben a hagyományok jelentik a kapaszkodót – miközben az egész történet éppen arról szól, mi történik akkor, amikor a világ változni kezd, és már a hagyományok sem maradhatnak érintetlenek.

Sopronban a Hegedűs a háztetőn nyitja a 2026/27-es „Legek évadát”. A színház az új szezonban műfajonként olyan darabokat választott, amelyeket valamilyen szempontból a „legek” közé sorol: a Hegedűs a háztetőn náluk „a legszívhezszólóbb musical” lett. Csáki Benedek rendezésében Tevjét váltott szereposztásban Kiss Zoltán és Jámbor József alakítja, az előadásban pedig a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar is közreműködik.

Csáki Benedek – rendező:

„Fiatal alkotóként nap mint nap találkozom a világunkban jelen lévő progresszió és tradíció állandó, dinamikus harcával, mind művészi, mind világszemléleti szempontból. E két véglet közötti feszültséget a saját bőrömön is tapasztalom. Hiszem, hogy mind az életben, mind a művészetben hidakat kell alkotnunk, és a Hegedűs a háztetőn egy egyszerre szívet melengető és szorongató történet, mely felteszi a kérdést, hogy kellő empátiával és nyitottsággal, ez a két világ közeledhet-e? Hiszem, hogy a Soproni Petőfi Színházban ez a híd felépül.”

Szeged – Szegedi Nemzeti Színház
Giuseppe Verdi: La Traviata – szeptember 25.
opera
Rendező: Koltai M. Gábor

Ismerős a cím? Nem véletlen. Egy nappal a győri Traviata premierje előtt Szegeden is Verdi operájával indul az évad. Két egymást követő este, két vidéki színház, két teljesen különálló új rendezés ugyanabból a történetből.
Kérdés, mitől lesz más a szegedi változat?

Koltai M. Gábor rendezésében a látvány különösen fontos szerepet kap: az alkotók arra törekednek, hogy „minden kép olyan legyen, mint egy festmény”. Vereckei Rita díszlete és Füzér Anni jelmezei egyszerre realista és költői világot teremtenek, miközben a történetet igyekeznek közel hozni a jelenhez is.

Ebben van egy érdekes visszacsatolás Verdi eredeti elképzeléséhez. A zeneszerző ugyanis annak idején azt szerette volna, hogy a Traviata saját korának öltözékében kerüljön színpadra – ami az 1850-es évek operavilágában meglehetősen merész elképzelésnek számított. A szegedi rendezés is arra törekszik, hogy Violetta története ne egy távoli kor történeteként, hanem a mában is átélhető tragédiaként jelenjen meg.

A La Traviata ráadásul évadnyitó bemutató: a Szegedi Nemzeti Színház operatagozata a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, valamint a színház ének- és tánckarával együtt indítja vele a 2026/27-es évadot.

A La Traviata nem csupán egy megrendítő szerelmi történet, hanem a személyes szabadság és a társadalmi ítélet drámája is. Verdi zenéje egyszerre ragyogóan szenvedélyes és fájdalmasan intim: a fényűző bálok csillogása mögött egy asszony tragikus sorsa bontakozik ki, aki az utolsó pillanatig a szerelembe kapaszkodik.

Székesfehérvár – Vörösmarty Színház
Nomádok és Arrhythmia – szeptember 7.
Székesfehérvári Balett Színház – kortárs balett
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila

Két korábban született koreográfiáját állítja most egy estbe a Székesfehérvári Balett Színház. A Nomádokat 2023-ban mutatták be, és a vándorlás gondolatából indul ki: abból, hogy kíváncsiságból, szükségből vagy éppen kényszerből új helyre kerülhetünk, de bárhová megyünk, önmagunkat is visszük magunkkal.

Az Arrhythmia még a Covid-járvány idején, 2020-ban született, és arra reflektál, hogyan borította fel a pandémia és a karantén az addig megszokott életünk ritmusát. Már maga a cím is erre utal: az aritmia szabálytalan szívritmust jelent, a koreográfiában pedig az élet megszokott ritmusának felborulása válik központi gondolattá.

A két Egerházi Attila-koreográfia szeptember 7-én egy közös esten debütál a Vörösmarty Színház Nagyszínpadán. A két különálló darab együtt, szünettel 65 perces előadást alkot.

Pelikán Fészek Színpad
Kozáry Ferenc: A kis hercegnő – szeptember 13.
zenés mesejáték
Rendező: Kozáry Ferenc

A cím alapján akár egy klasszikus hercegnős mesére is számíthatnánk, de ennek a kis hercegnőnek laptopja van, a birodalma pedig a Zene galaxisa. Julcsi egy különleges játékprogram segítségével indul bolygóközi kirándulásra, ahol minden bolygón egy-egy hangszer és annak zenésze várja.

Az utazás során a trombitától az orgonán és a zongorán át egészen a dobokig jutnak, de közben az is kiderül, hogy a zene nincs is olyan messze: hegedül és fuvolázik a szomszéd, sőt még a pizzafutár is gitározik. A nézőtéren ülő gyerekek pedig nemcsak figyelik az utazást, hanem énekelve, tapsolva, dobogva és kódokat megfejtve maguk is részt vesznek benne.

Kozáry Ferenc nemcsak írta és rendezi a zenés mesejátékot, hanem Játékmesterként szerepel is benne. Az előadásban animáció és videó is segít életre kelteni a Zene galaxisát.

Vörösmarty Mihály – Spiró György: Czillei és a Hunyadiak – szeptember 25.
történelmi dráma
Rendező: Rusznyák Gábor

Hunyadi János 1456-os halála után azonnal megindul a harc a hatalomért. V. László király mellett Cillei Ulrik igyekszik megszilárdítani befolyását, miközben látszólag békejobbot nyújt Hunyadi fiainak, Lászlónak és Mátyásnak, a háttérben azonban ellenük szövetkezik. A főurak pillanatnyi érdekeik szerint kötnek és bontanak szövetségeket, a hatalmi játszma pedig végül Cillei meggyilkolásához és Hunyadi László tragédiájához vezet.

Vörösmarty Mihály 1844-ben írta meg a Czillei és a Hunyadiakat, amelyet egy nagyobb Hunyadi-drámasorozat első részének szánt. A tervezett folytatás azonban nem készült el, csak töredékek maradtak fenn belőle. A történethez jóval később Spiró György nyúlt hozzá, aki Vörösmarty szövegét átdolgozta és kiegészítette.

A Vörösmarty–Spiró-változatot 2004-ben a Nemzeti Színház is bemutatta Babarczy László rendezésében, nem akármilyen szereposztással: többek között Sinkó László, Szarvas József, Trokán Péter, Básti Juli, Gubás Gabi, Schell Judit, Bodrogi Gyula és Kulka János is játszott az előadásban.

A történelmi dráma egyik legerősebb vonása, hogy miközben a magyar főurak egymással harcolnak, szövetségeket kötnek és bontanak, a háttérben már ott van a török fenyegetés. A hatalomért folytatott belső küzdelmek így nemcsak az egyes szereplők sorsát alakítják, hanem egy egész ország jövőjét veszélyeztetik. Majdnem hatszáz évvel később sem nehéz megérteni, hogyan képes a hatalomvágy felülírni a közös érdekeket.

„Hatalom, árulás, túlélés – a Hunyadiak küzdelme elkezdődik.”

Szombathely – Weöres Sándor Színház
Ostyola Zsuzsanna: Vitéz János gimi – szeptember 12.
Márkus Emília terem
Rendező: Udvari-Kardos Tímea

Petőfi János vitézének ötletéből született ez a mai kamaszokra hangolt történet, amelyben Kukorica Jancsiból Kukoricza Janka lesz. Az új iskolába kerülő lány egy sportosztályban próbál beilleszkedni és helytállni, miközben egyre nagyobb rajta a teljesítmény- és a csoportnyomás.

A klasszikus történet próbatételei így egy mai gimnázium világába költöznek. Janka számára már nem óriásokkal és boszorkányokkal kell megküzdeni: azt kell eldöntenie, meddig hajlandó elmenni a sikerért és azért, hogy befogadja a közösség, illetve hol van az a pont, amikor saját magának kell nemet mondania.

Az előadás kortárs zenével, újrahasznosított díszletelemekkel és egy sportpályát idéző térben mesél arról, milyen nehéz megtalálni és megőrizni önmagunkat akkor, amikor mindenki más meg akarja mondani, milyennek kellene lennünk.

Tatabánya – Jászai Mari Színház
Fehér Gáspár: Esküszöm, hogy nem szeretlek – szeptember 26.
vígjáték, 16+
Rendező: Crespo Rodrigo

Nóra és Bálint gimnáziumi barátok voltak, és annak idején megállapodtak: ha negyvenéves korukra mindketten egyedülállók lesznek, összeházasodnak. Aztán húsz évig nem látják egymást. Nóra közben sikeres üzletasszony lesz, aki a karrierjéért feláldozta a magánéletét, Bálint pedig biciklibolti eladóként éppen egy szakításon van túl. Amikor elérkezik a negyvenedik születésnapjuk, úgy döntenek, ideje beváltani a régi ígéretet – lehetőleg szerelem és minden egyéb érzelmi bonyodalom nélkül.

És ezen a ponton nekem nagyon erős déjà vu érzésem támadt. A „ha negyvenéves korunkra mindketten egyedül leszünk, összeházasodunk” megállapodás ugyanis igazi romantikus filmes-sorozatos alaphelyzet. Az Így jártam anyátokkal rajongóinak például rögtön beugorhat Ted és Robin, akik szintén megállapodnak abban, hogy ha negyvenévesen mindketten szinglik lesznek, összeházasodnak. Az egyezség később még többször előkerül a sorozatban.

Fehér Gáspár történetében azonban van egy kis csavar: Nóra és Bálint nem húsz évnyi romantikus feszültség után akar végül egymás mellett kikötni. Húsz éve nem is látták egymást, a jelenlegi énjüket gyakorlatilag nem ismerik, mégis úgy döntenek, hogy racionális alapon közös életet és családot építenek. A kérdés pedig adott: vajon tényleg egyszerűbb egy házasság, ha kihagyjuk belőle azt a kiszámíthatatlan tényezőt, amit szerelemnek hívunk? A Jászai 2026/27-es évadának egyik visszatérő témája éppen a szerelem, és Crespo Rodrigo évadismertetőjében ennél a darabnál azt a kérdést is felteszi, miért érezzük néha magát a szerelmet veszélyforrásnak.

A szerelem hiánya a béke záloga vagy az unalomé? Mit teszel, amikor a házastársadat még nem láttad meztelenül, de pizsamában sem? Hogyan fogtok neki a közös életnek? Milyen az, amikor a házasság nem valaminek a folytatása, hanem egy kezdet?

Zalaegerszeg – Hevesi Sándor Színház
eSZeMKá – szeptember 7.
zenés iskoladráma egy részben – ősbemutató
Rendező: Mihály Péter
Zene: Szemenyei János

Na, végre egy darab, amelyhez szakértőként is hozzá tudok szólni. 😂 Tizenöt éve vagyok SZMK-tag, ebből tizenkét éven keresztül ráadásul egyszerre két gyereknél, úgyhogy néhány szülői munkaközösségi ülés már van mögöttem.

Az eSZeMKá pedig pontosan egy ilyen összejövetelből indul ki. Egy fiktív iskola szülői munkaközösségének ülésén találkozunk a szereplőkkel, ahol előkerülnek azok a kérdések, amelyek valószínűleg minden olyan családban ismerősek, ahol iskolás gyerek van: túlterheltség, iskolai és iskolán kívüli programok összehangolása, felvételi, szülők, pedagógusok – és persze az ezekkel járó, olykor meglehetősen eltérő vélemények.

A csavar az, hogy ezúttal a gyerekek nézhetnek be egy SZMK-ülésre. Vagyis oda, amiről rendszerint csak hallanak, de ahol általában nincsenek jelen. A színház ígérete szerint az előadás nem akarja eldönteni, kinek van igaza, inkább különböző nézőpontokat ütköztet, miközben egyvalamiben azért minden szereplő egyetért: az egész vita középpontjában végső soron a gyerek áll.

Az előadás ráadásul vadonatúj darab: szeptember 7-én lesz az ősbemutatója. A Hevesi Sándor Színház elsősorban felső tagozatosoknak készíti a Lázár Ervin Program keretében, de már az ajánlóban hangsúlyozzák, hogy nemcsak a gyerekekhez, hanem a szülőkhöz és pedagógusokhoz is szól.

Szörényi Levente – Bródy János: István, a király – szeptember 25.
rockopera
Rendező: Halasi Imre

Az István, a király történetét valószínűleg tényleg nem kell bemutatnom. Az 1983-ban, a városligeti Királydombon bemutatott rockopera több mint negyven éve a magyar zenés színház egyik megkerülhetetlen darabja, és jó néhány dala azóta már a színpadtól függetlenül is önálló életet él.

És persze több mint negyven év után is működik a kérdés: István vagy Koppány? A zalaegerszegi előadás sem akarja eldönteni helyettünk, kinek volt igaza. A színház ajánlója István oldalán a kereszténységet és a haladást, Koppányén a régi szokások és tradíciók védelmét állítja egymással szembe, majd a nézőre bízza, kit tekint a történet valódi hősének. Az előadás egyik központi gondolata az Istvánnak tulajdonított „Veled, Uram, de nélküled” mondat, amelyet a színház szerint a történet egésze végigvezet.

A rendező személye sem véletlen: Halasi Imre számára Zalaegerszeg nagyon is hazai terep, hiszen hosszú éveken át a Hevesi Sándor Színház igazgató-főrendezője volt. Most vendégrendezőként tér vissza, hogy a rockoperával indítsa el a színház 2026/27-es nagyszínpadi bemutatóinak sorát. István szerepére a Budapesti Operettszínház művészét, Nemes Tibort hívták meg, Koppányt pedig Bot Gábor alakítja.

Nem csak premierekkel indul az évad

Szeptemberben nemcsak az új bemutatók miatt érdemes színházba indulni. Több helyen fesztivállal, évadnyitó programmal, kulisszajárással vagy gálával várják a közönséget. Ezeket most kivételesen nem városonként, hanem időrendi sorrendben gyűjtöttem össze, hogy könnyebb legyen beírni a naptárba, ami megtetszik.

Szeptember 5. – Tatabánya: Kulisszajárás a Jászaiban

A Jászai Mari Színház a 76. Tatabányai Bányásznaphoz kapcsolódva nyitja meg a kulisszákat: 10 és 14 óra között vezetett bejárások indulnak, ráadásul a színház művészei is részt vesznek a tárlatvezetésben. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Kulisszajárás a Jászaiban

Szeptember 6. – Szombathely: Hang-Tér-Kép

A Mesebolt Bábszínház ingyenes családi évadnyitóján délután 2-től este 7-ig bábszínház, néptánc, táncház, kézműves foglalkozások és további családi programok várják a közönséget.
Hang-Tér-Kép 2026

Szeptember 6. – Debrecen: Színházbejárás a Csokonai Teátrumban

A Csokonai Teátrumban az idei első színházbejárás 17 órakor, így még az új bemutatók előtt be lehet kukkantani az épület nézők elől általában elzárt világába. A színművészek által tartott vezetések feltárják a 160 éves épület láthatatlan tereit és titkait.
Csokonai Nemzeti Színház – szeptemberi program

Szeptember 10–12. – Békéscsaba: NEXUS Nemzetközi Színházi Fesztivál

Három nap, négy ország társulata, kilenc előadás és hat versenyprodukció – a Jókai Színház nem aprózza el az évadkezdést. A programban kap helyet szeptember 11-én az Aradi Kamaraszínház Néma lakodalom darabjának ősbemutatója is.
NEXUS Nemzetközi Színházi Fesztivál – részletes program

Szeptember 10–14. – Pécs: XX. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó

Idén már huszadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót. Öt napon át egymást követik a kortárs tánc-, táncszínházi és néptáncprodukciók, többek között a Bozsik Yvette Társulat, a Feledi Project, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes részvételével.
XX. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó

Szeptember 11–13. – Eger: XV. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál

Három napra a táncé lesz a főszerep a Gárdonyi Géza Színházban. A fesztiválon a tisztán táncos produkciók mellett a mozgást prózával és zenével ötvöző előadások is helyet kapnak.
XV. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál

Szeptember 13. – Veszprém: VIFI Feszt és jótékonysági gála

A Veszprém Vármegyei Ifjúsági Fesztivál 16 órakor nyitóceremóniával kezdődik, 18 órától pedig jótékonysági gálát rendeznek a Petőfi Színház Nagyszínpadán. A gála teljes jegybevételét Világos Gábor családjának ajánlják fel. Gábor örökletes izomsorvadása miatt születése óta ágyhoz kötött, szülei pedig évtizedek óta, napi 24 órában gondozzák őt. 
VIFI Feszt – Jók, kapcsolódjatok!

Szeptember 19. – Győr: Nyílt nap és évadnyitó gálakoncert

A Győri Nemzeti Színház egész napra megnyitja a kulisszákat. Délelőtt a Traviata nyílt ülőpróbájába lehet belenézni, majd a Még egy kört mindenkinek nyílt próbája következik. Lesz interaktív színészmesterség-óra, két turnusban kulisszajárás, közös koreográfiatanulás, valamint beszélgetés az Anna Karenináról. A napot 19 órakor a Pezsgés és szenvedély – évadnyitó gálakoncert zárja a Nagyszínházban. A napközbeni programok többsége regisztrációhoz kötött.
Nyílt nap – Győri Nemzeti Színház

Szeptember 25–26. – Eger: Csecsemőszínházi Évadnyitó Fesztivál

És a legkisebbek sem maradnak ki az évadkezdésből. A Harlekin Bábszínház kétnapos fesztiválján 0–3 éveseknek szóló csecsemőszínházi előadások és interaktív zenés foglalkozás várja a családokat, a programhoz pedig szakmai kerekasztal-beszélgetés is kapcsolódik.
Csecsemőszínházi Évadnyitó Fesztivál – teljes program

Ha pedig arra is kíváncsiak vagytok, milyen bemutatókkal indul az évad a fővárosban, a szeptemberi budapesti színházi bemutatókat ITT gyűjtöttem össze.