Októberi színházi bemutatók vidéken

A vidéki színházak októberi repertoárja sem szűkölködik bemutatókban. Lássuk hát a városok sorrendjében a listát.

BÉKÉSCSABA – JÓKAI SZÍNHÁZ
VALAHOL EURÓPÁBAN – 2026. OKTÓBER 2.
Szerzők: Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György, Horváth Péter
Rendező: Pányik Tamás

Van néhány magyar musical, amelynek elég meghallani az egyik dalát, és máris tudjuk, melyik történetről van szó. A Valahol Európában esetében ilyen „A zene, az kell”, amely évtizedek óta az egyik legismertebb magyar musicaldal. Vagy csak egy mondat belőle: „Könyörgöm! Akasszuk fel!”

A történet alapja az 1948-as, Radványi Géza rendezte film, amely a második világháború után otthon és család nélkül maradt gyerekek sorsát mutatta be. A film különlegessége, hogy a háború utáni Európa egyik legfájdalmasabb problémájáról, a magukra maradt gyerekekről mesélt, mégis képes volt reményt adni. A történetből évtizedekkel később született musical, amelyet 1995-ben mutattak be a Fővárosi Operettszínházban.

A békéscsabai változatban Katkó Ferenc alakítja Simon Pétert, a világtól elvonultan élő karmestert, akinek életét fenekestül felforgatja a hozzá menekülő gyerekcsapat. A színpadon a felnőtt színészek mellett helyi gyerekszereplők egész sora jelenik meg.

Az október 2-i premier egyébként nemcsak az előadás miatt volt különleges: aznap nyílt meg a színház megújult Vigadója és a „Művészlegendák reflektorfényben” című fotókiállítás is. Az előadást pedig a beszámolók szerint percekig tartó álló tapssal fogadta a közönség.

STÚDIÓSZÍNHÁZ – RAB OROSZLÁN – OKTÓBER 16.
Író: Móricz Zsigmond
Rendező: Pataki András

Egy hosszú házasság története, amelyben ugyanazt a közös életet két ember egészen másként élte meg. Móricz Zsigmond regényének hátterében saját házasságának tapasztalatai is felsejlenek: első feleségével, Holics Jankával való kapcsolata több művéhez is adott ihletet.

A történet középpontjában Vágrándy Aladár és felesége, Juluka áll. Amikor a férj érdeklődni kezd egy fiatal nő iránt, felszínre kerülnek az évtizedek alatt felhalmozódott sérelmek, csalódások és kimondatlan vágyak. De vajon lehet-e egyáltalán eldönteni, kinek van igaza egy olyan kapcsolatban, amelynek mindkét szereplője másként emlékszik ugyanarra a múltra?

A békéscsabai színpadi változat mindössze két szereplőre épül: Julukát Kovács Edit, Aladárt Horányi László alakítja. Mindketten Jászai Mari-díjas színművészek.

A bemutató ráadásul színháztörténeti szempontból is különleges alkalom, hiszen ezzel az előadással nyílt meg a Jókai Színház új, akadálymentes Stúdiószínháza. A kis térben a nézők egészen közelről követhetik két ember házasságának legnehezebb pillanatait.

BUDAÖRS – BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZ
Városi ifjúsági klub – A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA – október 3.
Alapmű: Hans Christian Andersen meséje
Rendező: Fodor Tamás
Korosztály: 8 éves kortól

Van az a helyzet, amikor mindenki látja, hogy valami nincs rendben, mégsem meri kimondani. Andersen meséjében például egy egész udvartartás képes csodálni egy nem létező ruhát, csak azért, mert senki sem szeretné, ha butának vagy alkalmatlannak tartanák.

A császár új ruhája történetét aligha kell bemutatni. Két csaló elhiteti az uralkodóval, hogy olyan különleges szövetet tud készíteni, amelyet csak az okos és a tisztségére méltó emberek látnak. A császár természetesen nem akarja bevallani, hogy semmit sem lát, és az udvaroncai sem mernek szólni. A végén pedig egy gyerek mondja ki azt, amit mindenki tud.

A Budaörsi Latinovits Színház és a Stúdió K Színház közös produkcióját Fodor Tamás rendezte, aki az ismert történetet bábkomédiaként állította színpadra. A szereplőket a japán eredetű bunraku bábtechnikára építve keltik életre, ami már önmagában is különleges élményt ígér.

A díszletet és a bábokat Németh Ilona tervezte. A színpad központi eleme egy szövőszék, amely a történet során hol császári ülésteremmé, hol a takácsok munkahelyévé változik. A szereplők ráadásul különböző textilfajtákról kapták a nevüket: a császár például Brokát, a két csaló takács pedig Flanella és Molinó. Az előadást Spilák Lajos élő zenéje kíséri.

A színpadon Sipos György, Kakasy Dóra, Lovas Dániel, Homonnai Katalin, Abai-Szabó Tamás és Simkó Katalin látható.

Bár az előadás elsősorban az általános iskolásokat szólítja meg, a történet felnőttként is elgondolkodtató. Mert a császár meséje nemcsak a hiúságról szól, hanem arról is, milyen könnyen igazodunk mások véleményéhez, és milyen nehéz néha kimondani azt, ami pedig teljesen nyilvánvaló.

MAGYAR COPPERFIELD – október 10. 
Alapmű: Bereményi Géza azonos című regénye
Színpadi változat: Németh Nikolett
Rendező: Máté Gábor

Egy kisfiú a háború utáni Budapest Teleki terén. Körülötte a piac, a bérház lakói, a nagyszülők és egy egész korszak, amelyben mindenki pontosan tudni véli, milyennek kellene lennie. Csak éppen arra kíváncsiak kevesen, hogy ő valójában kicsoda.

Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye 2020-ban jelent meg, és különleges időutazásra hívja az olvasót. A történet a szerző gyermek- és ifjúkorán keresztül mutatja meg a háború utáni Magyarországot, az 1956-os forradalmat és a Kádár-korszak első évtizedeit.

A regény világában sok ismerős motívumra bukkanhatunk. Bereményi filmjei, például a Megáll az idő vagy az Eldorádó, valamint a Cseh Tamással közösen írt dalok is ugyanebből az élményanyagból táplálkoznak. A Magyar Copperfield azonban különösen személyes történet: az író ezúttal saját életének eseményeit idézi fel, a családi kapcsolatoktól a gyerekkori félelmeken át az első önálló döntésekig.

A budaörsi előadást Máté Gábor rendezte, a színpadi változatot Németh Nikolett készítette. Az alkotók nem próbálták a teljes regényt színpadra sűríteni. A történet a főszereplő iskolai éveinek végéig követi Géza életét, a későbbi eseményekre pedig egy epilógus utal.

Máté Gábor számára különösen fontos volt, hogy a színpadi változat megőrizze a könyv személyességét és hitelességét. A jelenetek szövegének túlnyomó része magából a regényből származik, a történet elmesélésében pedig a narráció is fontos szerepet kap. Bereményi Géza figyelemmel kísérte az adaptáció megszületését, és egy ponton maga is javasolt egy jelenetsort a pápai kollégiumi évekből.

A fiatal Gézát Juhász Vince alakítja, mellette többek között Takács Katalin, Kaszás Gergő, Bohoczki Sára, Ilyés Róbert, Fröhlich Kristóf, Chován Gábor, Böröndi Bence, Sas Zoltán és Hartai Petra látható. A díszletet Khell Zsolt, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte, a zenét Monori András szerezte.

Az október 10-én bemutatott Magyar Copperfield egyszerre személyes felnövéstörténet és egy korszak lenyomata. Arról mesél, hogyan próbálja egy gyerek megtalálni a saját hangját egy olyan világban, ahol a felnőttek már előre megírták számára a szerepet.

DEBRECEN – CSOKONAI NEMZETI SZÍNHÁZ

Debrecenben két nagyszabású zenés bemutató jut októberre: egy százéves magyar operett és a Broadway egyik legismertebb musicalje. Mindkettőt a Csokonai Teátrumban állítják színpadra.

CSÓKOS ASSZONY – OKTÓBER 16.
Szerző: Zerkovitz Béla
Rendező: Novák Eszter

Újabb százéves darab az októberi bemutatók között. Zerkovitz Béla 1926-ban írta meg operettjét, amelynek dalai közül az „Éjjel az omnibusz tetején” és az „Asszonykám, adj egy kis kimenőt!” máig ismerősen csenghetnek azoknak is, akik magát az előadást még sosem látták.

A történet az 1920-as évek Józsefvárosában kezdődik, ahol Pünkösdi Kató, a szegény sorból származó fiatal lány primadonnai karrierről álmodik. A szerelem azonban alaposan összekuszálja a terveket. Van itt elzálogosított jegygyűrű, eltűnő vőlegény, egy gazdag báró és persze jó néhány félreértés, ahogy az egy vérbeli operetthez illik.

A debreceni változatot Novák Eszter rendezi, akinek különösen személyes kötődése van a történet helyszínéhez, maga is a VIII. kerületben nőtt fel. Egy interjúban arról mesélt, hogy jól ismeri a józsefvárosi bérházudvarok világát és azt a vágyat, hogy az ember kitörjön a körülményeiből.

A bemutató egyik különleges vendége Oszvald Marika, aki Túrkevey Róth Manfrédné szerepében lép színpadra. A zenét a Kodály Filharmonikusok Debrecen közreműködésével hallhatja a közönség.

WEST SIDE STORY – október 30.
Szövegkönyv: Arthur Laurents
Zene: Leonard Bernstein
Dalszöveg: Stephen Sondheim
Rendező: Juronics Tamás

Shakespeare Rómeó és Júliája az 1950-es évek New Yorkjába költöztetve, két egymással rivalizáló utcai bandával és olyan dalokkal, amelyek azóta a musicaltörténet klasszikusai lettek. A West Side Story 1957-ben debütált a Broadwayn, négy évvel később pedig már mozivásznon is hódított. Az 1961-es film tíz Oscar-díjat nyert.

A történet középpontjában Tony és Maria szerelme áll, amelynek a Jets és a Sharks közötti ellenségeskedés szab határt. Az eredeti alkotók azonban nem egyszerűen átírták Shakespeare tragédiáját. Leonard Bernstein zenéjében a klasszikus zene, a jazz és a latin-amerikai ritmusok találkoznak, Jerome Robbins koreográfiája pedig a táncot is a történetmesélés egyik legfontosabb eszközévé tette.

A debreceni előadást Juronics Tamás rendezi, aki koreográfusként is jól ismeri a mozgás és a színház kapcsolatát. A produkcióban a Csokonai Nemzeti Színház társulata mellett a Gradient Kortárs Balett Debrecen táncosai és a Kodály Filharmonikusok Debrecen is közreműködnek.

A szereposztásban több ismert musicalszínésszel találkozhatunk: Mariát Jenes Kitti és Kardffy Aisha, Tonyt Kocsis Dénes és Mechle Christian alakítja váltott szereposztásban. A látványvilágért Erkel László Kentaur, a koreográfiáért Túri Lajos Péter felel. A debreceni közönségre tehát valóban nagyszabású zenés produkció vár.

A bemutatóhoz kapcsolódva október 30-án 18 órától különleges beszélgetésre is várják az érdeklődőket a Csokonai Teátrum Nézőtéri Büféjében. A Juhász Anna irodalmár vezette Csokonai Társalgó vendége Juronics Tamás rendező, Mester Dávid zenei vezető és Földváry Kinga irodalomtudós lesz. A beszélgetésen többek között azt járják körül, hogyan maradhat ennyire aktuális Shakespeare több mint négyszáz éves története, és miként születik belőle ma is érvényes zenés színházi előadás.

DUNAÚJVÁROS – BARTÓK SZÍNHÁZ – stúdióterem
A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ – október 2.
bábelőadás
Író: Lázár Ervin
Rendező: Balázs-Valler Kata

Dömdödöm! Aki ismeri Lázár Ervin meséit, annak valószínűleg nem is kell lefordítani ezt az egyetlen szót. A Négyszögletű Kerek Erdő különös lakói évtizedek óta bizonyítják, hogy egyáltalán nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy valahová tartozzunk.

Mikkamakka, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromo, Vacskamati és a többiek mind mások, mindegyiküknek megvannak a maga furcsaságai. Az erdőben azonban még a legkülönösebb tulajdonságoknak is jut hely. Persze akad civakodás és félreértés bőven, de a barátság végül rendre fontosabbnak bizonyul annál, hogy kinek van igaza.

A dunaújvárosi színház zenés, bábokkal játszott változatban kelti életre a jól ismert szereplőket. Az október 2-i bemutatón hat színész bújt az erdő lakóinak bőrébe, az előadást pedig Balázs-Valler Kata rendezte.

A darab egyelőre elsősorban az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló bérletes előadások között szerepel, de a színház a téli időszakra hétvégi családi alkalmakat is tervez. Mert azért Dömdödömöt felnőttként sem rossz újra meghallgatni.

Mikroszínpad- SZERELEM, Ó! – október 9.
keserédes komédia
Író: Murray Schisgal
Rendező: Bezerédi Bendegúz

Két régi barát hosszú évek után egy hídon találkozik. Ez még akár egy megható történet kezdete is lehetne, csakhogy egyikük éppen véget akar vetni az életének, a másik pedig annyira belemerül a saját boldogtalanságába, hogy a találkozás hamar egészen abszurd fordulatot vesz.

Murray Schisgal Szerelem, ó! című darabját 1964-ben mutatták be a Broadwayn, és öt Tony-díjra jelölték. A keserédes komédia három ember kapcsolatán keresztül mesél a magányról, a házasságról és arról, milyen nehezen találjuk meg a boldogságot, még akkor is, ha látszólag minden lehetőségünk megvan rá.

A dunaújvárosi előadás mindössze három szereplővel, Holecskó Orsolyával, Hajnal Jánossal és Vizkeleti Zsolttal készült. A rendező, Bezerédi Bendegúz a látványtervezést is vállalta.

A Mikroszínpad közelsége különösen jól illik ehhez a történethez, hiszen itt nem nagyszabású látványelemek, hanem a szereplők közötti furcsa, néha kifejezetten kínos helyzetek kerülnek előtérbe. Aki szereti azokat a vígjátékokat, amelyeknél a nevetés után azért marad egy kis gondolkodnivaló is, annak érdemes felírnia a darabot a listájára.

EGER – GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ
QUO VADIS – október 9.
Író: Henryk Sienkiewicz
Rendező: Szabó Sebestyén László

Hová mégy, Uram? – ezt jelenti a latin Quo vadis, Domine?  kérdés, amely egy keresztény hagyományból ismert történethez kapcsolódik. A legenda szerint Péter apostol a keresztényüldözések elől menekülve találkozik Jézussal, aki éppen Róma felé tart. A találkozás hatására Péter visszafordul, hogy vállalja a rá váró sorsot.

Henryk Sienkiewicz 1896-ban megjelent regénye Nero császár Rómájába kalauzol bennünket. A történet középpontjában Marcus Vinicius római katona és a keresztény Lygia szerelme áll, miközben a háttérben egyre erősödik a keresztényüldözés, és Róma lángba borul. A lengyel író 1905-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az indoklás azonban nem kizárólag a Quo vadis című művére vonatkozott, hanem egész írói teljesítményére.

A regényből számos filmes feldolgozás készült, ezek közül az egyik legismertebb az 1951-es hollywoodi változat, Robert Taylor és Deborah Kerr főszereplésével. A film nyolc Oscar-jelölést kapott, de végül egyetlen díjat sem nyert.

Az egri színpadi változatban Viniciust Ficsor Milán, Lygiát Kozma Veronika, Nerót Bari István, Petroniust pedig Horváth Lajos Ottó alakítja. Az előadás rendezője, Szabó Sebestyén László egyben a színház művészeti igazgatója is.

A három és fél órás, két részből álló produkció nemcsak az ókori Róma világát idézi meg, hanem azt a kérdést is felteszi, hogy egy válságokkal és bizonytalansággal teli korban mihez kezdünk a saját értékeinkkel. Mert a Quo vadis kérdése kétezer évvel később sem veszített az aktualitásából.

Az október 9-i bemutató után az első kritikák is kedvezően fogadták az előadást. Weil Zoltán az Egri Szín oldalán megjelent írásában különösen a látványvilágot, a koreográfiát, valamint Horváth Lajos Ottó és Bari István játékát emelte ki. Bár a második felvonást valamivel kevésbé lendületesnek találta, összességében kifejezetten elismerően írt a közel négyórás produkcióról, amely egyúttal a megújult egri társulat első nagyszínpadi bemutatkozása is volt. Ami különösen érdekes, a kritika szerint az új vezetés nem pusztán új előadásokat hozott Egerbe, hanem a színház színpadi formanyelvén is változtatni szeretne.

GYŐR – GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ – kisfaludy terem
MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK – október 3.
Szerzők: Thomas Vinterberg és Tobias Lindholm
Rendező: Hajdu Tibor

Mi lenne, ha egy kevés alkohol nem rontaná, hanem éppen javítaná a teljesítményünket? Négy gimnáziumi tanár egy vacsora alkalmával úgy dönt, kipróbál egy különös elméletet, amely szerint az ember eleve túl alacsony véralkoholszinttel születik. A terv egyszerű: napközben isznak egy keveset, és figyelik, hogyan változik az életük.

Eleinte minden remekül működik. A tanórák izgalmasabbak lesznek, visszatér az önbizalmuk, és úgy érzik, végre sikerült kizökkenniük a mindennapok egyhangúságából. Csakhogy a kísérlet hamarosan kicsúszik az irányításuk alól.

A történetet sokan a Thomas Vinterberg rendezte, 2020-as dán filmből ismerhetik, amely Még egy kört mindenkinek címmel került a magyar mozikba. A Mads Mikkelsen főszereplésével készült alkotás 2021-ben elnyerte a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjat.

A győri színpadi változatot Hajdu Tibor rendezte, aki egy interjúban elárulta, hogy bár először a filmbe szeretett bele, a színdarabot dramaturgiailag még erősebbnek tartja. A négy tanárt Kolnai Kovács Gergely, Nagy Balázs, Széles Tamás és Molnár Zsolt alakítja. A rendező a szereplőválogatásnál a színészek személyiségét és játékstílusát is figyelembe vette.

Az október 3-i premier Széles Tamás számára különösen fontos állomás volt, hiszen ez az első bemutatója a Győri Nemzeti Színház társulatának tagjaként. A darab pedig a humor mellett arról is mesél, milyen könnyű összetéveszteni a pillanatnyi felszabadultságot azzal, hogy valóban rendben vagyunk önmagunkkal.

KAPOSVÁR – CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ
EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI – október 2.
Szerzők: Eisemann Mihály, Egri-Halász Imre, Békeffi István
Rendező: Göttinger Pál

Egy válni készülő fiatalasszony, egy titokzatos férfi, néhány félreértés és persze a szerelem, amely minden tervet képes keresztülhúzni. Az Egy csók és más semmi igazi békebeli zenés vígjáték, amelyben a bonyodalmak mellett a fülbemászó dallamoké a főszerep.

Eisemann Mihály darabját 1932-ben mutatták be először a Magyar Színházban, méghozzá olyan legendás színészekkel, mint Honthy Hanna, Kabos Gyula és Gózon Gyula. Egy visszaemlékezésében arról mesélt, hogy sok dallama egyszerűen hazafelé menet, az utca zajából született. A történetből 1941-ben film is készült, Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésével. A címadó dal pedig azóta is az egyik legismertebb magyar operettsláger.

A kaposvári előadást Göttinger Pál rendezte. Annie szerepében Csapó Judit, Sándorként Szép Domán, Dr. Sáfrányként pedig Hüse Csaba látható. A zenés produkcióban élő zenekar kíséri a színészeket, a koreográfiákat Takács Judit készítette.

A darab az október 2-i premierrel nyitotta meg a Csiky Gergely Színház új évadát. Már a bemutató előtti főpróba idején arról számolt be a helyi sajtó, hogy a premierre gyakorlatilag minden jegy elkelt. A közel háromórás, kétfelvonásos előadás azoknak lehet jó választás, akik egy estére szívesen elmerülnének a régi magyar zenés vígjátékok világában.

KECSKEMÉT – KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF NEMZETI SZÍNHÁZ
Kelemen László Kamaraszínház
PLETYKA – október 3. 
Író: Neil Simon
Rendező: Nagy Sándor

Egy elegáns házassági évfordulós vacsora, amelyen a házigazdák helyett egyre több titok kerül elő. Neil Simon Pletyka című vígjátékában nyolc vendég próbálja megőrizni a látszatot, miközben a hazugságok és félreértések olyan gyorsan szaporodnak, hogy lassan már senki sem tudja, mi történt valójában.

A darab eredeti címe Rumors, és 1988-ban mutatták be a Broadwayn. Neil Simon ekkor már régóta a vígjáték egyik legismertebb amerikai szerzője volt, akinek olyan darabokat köszönhetünk, mint a Furcsa pár. A Pletyka azonban különösen a bohózat eszközeire épít: félreértésekre, titkolózásra és olyan helyzetekre, amelyekből minden újabb magyarázkodással egyre nehezebb kikeveredni.

A kecskeméti változatot Nagy Sándor rendezte, aki korábban színészként már találkozott a darabbal. A mostani előadást Tóth Kata dramaturggal közösen a mobiltelefonok korába helyezték át, így a régi történet mai környezetben kel életre. A szereplők között Járai Máté, Gazdag Tibor, Märcz Fruzsina, Kovács Panka és Orth Péter is látható.

Az október 3-i bemutató után a színház beszámolója a közönség nevetését és a szereplők összjátékát emelte ki. Nagy Sándor számára ez volt az első kecskeméti rendezés, és a produkció a színház jubileumi évadának egyik első kamaraszínházi premierje.

nagyszínház – MICIMACKÓ – október 14.
Író: A. A. Milne
Színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila
Rendező: Cseke Péter

Van, amikor egy színházi bemutató időzítése ennél tökéletesebb már nem is lehetne. 2026. október 14-én ugyanis egyszerre ünnepelte 130. születésnapját a kecskeméti színház épülete és 100. születésnapját Micimackó. A. A. Milne mesekönyve pontosan száz évvel korábban, 1926. október 14-én jelent meg először Angliában. Kecskeméten pedig éppen ezen a napon mutatták be a Százholdas Pagony lakóinak történetét.

A mesés-zenés előadás Milne első kötetéből merít, és egy jól ismert kaland köré épül: Micimackó annyi mézet eszik Nyuszinál, hogy beszorul a háza bejáratába. Amíg arra vár, hogy ismét kiférjen az ajtón, barátai történetekkel szórakoztatják. Így elevenednek meg Malacka, Füles, Nyuszi, Bagoly és a többiek kalandjai.

A kecskeméti változatot Cseke Péter, a színház igazgatója rendezte, a címszerepet Konfár Erik alakítja. A látványvilág egyik különlegessége, hogy Molnár Anna tervei alapján a színpad egy hatalmas, kinyitott mesekönyvvé változik. A dalokat Nagy Nándor szerezte, a koreográfiát Raj Martin készítette.

A premier után természetesen a dupla születésnapot is megünnepelték, méghozzá tortával. Cseke Péter pedig arról beszélt, hogy a most színházba járó gyerekekből válhatnak a következő évtizedek törzsközönségének tagjai. Szép gondolat, különösen egy olyan előadás kapcsán, amelyben éppen a barátság, az összetartozás és az egymás iránti figyelem a legfontosabb.

Kelemen László Kamaraszínház – MESSIÁS – október 30.
Zene: Georg Friedrich Händel és Nagysolymosi Gábor
Rendező-koreográfus: Barta Dóra

Händel Messiás című oratóriumáról legtöbbünknek valószínűleg a világhírű Halleluja-kórus jut eszébe. Az 1741-ben komponált mű a barokk zene egyik legismertebb alkotása, amelynek szövege bibliai részleteken keresztül mesél a megváltásról és a hitről.

Kecskeméten azonban ezúttal nem hagyományos koncertelőadás készül, hanem kortárs balett. A produkció Händel zenéjéből kiindulva, Nagysolymosi Gábor új kompozícióival és Barta Dóra koreográfiájával keresi a választ olyan kérdésekre, amelyek évszázadok óta foglalkoztatják az embert.

A rendező-koreográfus Barta Dóra, a társkoreográfus Szigethy Norbert, a jelmezeket Horn Enikő tervezi. A produkcióban a Kecskemét City Balett táncművészei lépnek színpadra, a hangját pedig Kocsis Pál kölcsönzi az előadásnak.

A Messiás azoknak is érdekes választás lehet, akik kíváncsiak arra, miként lehet egy több mint 280 éves zenei alkotás gondolatait a kortárs tánc nyelvén újrafogalmazni. Az október 30-i bemutató így nemcsak a balettkedvelőknek, hanem a különleges színházi formák iránt érdeklődőknek is tartogathat meglepetéseket.

MISKOLC – MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
ERDŐ – OKTÓBER 9.
Író: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij
Rendező: Szőcs Artur

Egy gazdag özvegyasszony, aki fiatal férfiba szeret bele. Egy fiatalember, aki hamar rájön, hogy a szerelemnél talán mégiscsak fontosabb a biztos anyagi háttér. És két vándorszínész, akik a maguk különös módján igyekeznek eligazodni ebben a pénz és képmutatás uralta világban.

Osztrovszkij Erdő című vígjátéka 1871-ben született, de az emberi gyarlóságok, amelyeket kifiguráz, ma sem különösebben ismeretlenek. A történet középpontjában Gurmizsszkaja, a vagyonos földbirtokos asszony áll, aki egy fiatal férfi kedvéért még örökölt erdeitől is hajlandó megválni. A körülötte élők közben igyekeznek minél többet kihozni a helyzetből, lehetőleg a saját javukra.

A miskolci előadásban Gurmizsszkaját Ónodi Eszter alakítja vendégművészként, mellette többek között Gáspár Tibor, Harsányi Attila és Fandl Ferenc lép színpadra. Szőcs Artur rendezése a zenének is fontos szerepet szán: Cser Ádám szerzeményei, a színház énekkara és élő vonószenészek segítségével maga a címben szereplő erdő is megelevenedik.

A történet egyik legérdekesebb ellentmondása, hogy miközben a magukat tisztességesnek tartó szereplők egymást próbálják kihasználni, éppen a társadalom peremére szorult vándorszínészek képviselik a szabadságot és az emberséget. Osztrovszkij így nemcsak a kapzsiságról és a képmutatásról mesél, hanem magáról a színházról is.

kamaraszínház – KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE – október 10.
Író: Heinrich Böll
Színpadi változat: Bereményi Géza adaptációja alapján Lőrinczy Attila és Keszég László
Rendező: Keszég László

Elég egyetlen rosszkor kötött ismeretség ahhoz, hogy valakinek az egész élete darabokra hulljon? Heinrich Böll történetében Katharina Blum egy farsangi mulatságon megismerkedik egy férfival, akiről később kiderül, hogy a rendőrség keresi. A fiatal nő egyik napról a másikra a nyomozók és a szenzációhajhász sajtó célpontjává válik.

Böll 1974-ben megjelent kisregénye nemcsak a bulvársajtó működéséről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a féligazságok, a manipuláció és a nyilvános megbélyegzés egy ember életét tönkretevő eszközökké. A történet több mint ötvenéves, de a közösségi média és a pillanatok alatt terjedő hírek korában talán még könnyebb felismerni benne a saját világunkat.

A miskolci előadás Bereményi Géza korábbi adaptációjából indul ki, amelyet Lőrinczy Attila és Keszég László dolgozott át a mai színpadra. Katharinát Rudolf Szonja, a nyomozást vezető Beizmenne főfelügyelőt Feczesin Kristóf, a szenzációt kereső újságírót pedig Kokics Péter alakítja. A zenét Zságer-Varga Ákos szerezte.

Az október 10-i bemutató után a Pótszékfoglaló Rudolf Szonjával és Feczesin Kristóffal készített interjút. A beszélgetésben nemcsak a sajtó és a hatalom felelőssége került elő, hanem az is, mennyire könnyen elveszíthetjük a képességünket arra, hogy valóban odafigyeljünk a másik emberre. A darab talán éppen ettől különösen nyugtalanító. Nemcsak azt kérdezi, ki mond igazat, hanem azt is, hogy érdekel-e még bennünket egyáltalán az igazság.

NYÍREGYHÁZA – MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ 
krúdy kamara – APÁCÁK – október 2.
Író, zeneszerző: Dan Goggin
Rendező: Őze Áron

Öt apáca, egy jótékonysági műsor és egy meglehetősen szerencsétlenül sikerült vacsora. Dan Goggin Apácák című musicaljében a kolostor lakóinak sürgősen pénzt kell szerezniük, miután a szakácsnő főztje végzetesnek bizonyul a rend több tagja számára. A megoldás? A túlélő nővérek színpadra állnak, hogy egy különleges műsor bevételéből fedezzék a temetési költségeket.

Az eredetileg Nunsense címen ismert darab 1985-ben debütált New Yorkban, és az Off-Broadway egyik legnagyobb sikertörténetévé vált, összesen 3672 előadást ért meg. A legérdekesebb azonban talán az, hogyan született. Dan Goggin először vicces, apácákat ábrázoló üdvözlőlapokat készített, amelyekből később kabaréműsor, majd egész estés musical lett. Egy eredetileg négy hétvégére tervezett előadásból így nőtt ki egy világszerte játszott színházi siker.

A nyíregyházi változatot Őze Áron rendezte. Az öt nővért Horváth Margit, Kuthy Patrícia, Szvrcsek Anita, Fridrik Noémi és Jenei Judit alakítja, élő zenekari kísérettel. A produkcióban nemcsak az éneklésnek, hanem a táncnak és a komikus helyzeteknek is fontos szerep jut.

A bemutató előtt Jenei Judit egy interjúban felidézte, hogy az 1990-es években már látta a darab egyik magyarországi előadását, méghozzá Psota Irénnel. Most, több évtizeddel később ő maga is az apácák közé állt. A próbák során pedig Őze Áron is arról beszélt, hogy a zenés vígjáték korántsem olyan könnyű műfaj, mint amilyennek a nézőtérről látszik.

szindbád rendezvényterem – VOLT ÖT ÉVÜNK – október 30.
Író, zeneszerző: Jason Robert Brown
Rendező: Jenővári Miklós

Egy szerelem történetét általában az első találkozástól a szakításig meséljük el. Jason Robert Brown Volt öt évünk című musicalje azonban egészen másképp működik: Jamie az első pillanattól halad előre az időben, Cathy viszont a kapcsolat végétől indul visszafelé. Így ugyanazt az öt évet két különböző irányból ismerjük meg.

A két történetszál mindössze egyszer találkozik, a pár esküvőjén. Ez a különleges szerkezet nemcsak színházi ötlet, hanem a történet egyik legfontosabb mondanivalója is: ugyanazt a kapcsolatot két ember egészen másként élheti meg és őrizheti meg az emlékeiben.

Az eredeti, The Last Five Years című musicalt 2001-ben mutatták be Chicagóban, majd 2002-ben New Yorkban is színpadra került. Jason Robert Brown a zenéért és a dalszövegekért Drama Desk-díjat kapott. A történetből 2014-ben film is készült Anna Kendrick és Jeremy Jordan főszereplésével.

A nyíregyházi előadásban mindössze két színész lép színpadra: Cathyt Kiss Eszter Júlia, Jamie-t Bodnár Erik alakítja. A rendező Jenővári Miklós, akinek régóta személyes terve volt a darab színpadra állítása. Elmondása szerint már akkor ez a musical jutott először eszébe, amikor elkezdett a rendezés gondolatával foglalkozni.

A Volt öt évünk nem a megszokott, nagy szereplőgárdával és látványos tánckarral dolgozó musical. Két ember, öt év és két egymással ellentétes irányba haladó történet. Az október 30-i bemutató pedig azoknak is érdekes lehet, akik egyébként ritkábban választanak zenés színházi előadást.

PÉCS – PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ – kamaraszínház
PÁRATLAN PÁROS – október 3.
Író: Ray Cooney
Rendező: Besenczi Árpád

Két feleség, két lakás, egy férj. John Smith londoni taxisofőr hosszú ideje tökéletesen megszervezett kettős életet él: Wimbledonban Mary, Richmondban Barbara várja haza. A rendszer remekül működik, egészen addig, amíg egy baleset és egy rosszul megadott lakcím miatt mindkét asszony aggódni kezd érte, és értesíti a rendőrséget. Innentől pedig elszabadul a káosz.

Ray Cooney Páratlan páros című bohózatát 1983-ban mutatták be Londonban, és a West End egyik hosszú életű vígjátéksikerévé vált. A magyarországi sikertörténet 1985. december 31-én kezdődött a Madách Színházban, Pethes György rendezésében és Ungvári Tamás zseniális fordításában. Ez a rendezés vált a darab abszolút etalonjává, amely évtizedeken át repertoáron maradt, Cseke Péter, Szerednyey Béla, Kökényessy Ági és Tóth Enikő alakításával.

A szerző neve a pécsi közönség számára sem ismeretlen, hiszen neki köszönhetjük A miniszter félrelép című darabot is, amelyet korábban itt is nagy sikerrel játszottak.

A mostani előadást Besenczi Árpád rendezi, akinek régi kapcsolata van a várossal. Egyetemistaként a Pécsi Egyetemi Színpadon játszott, később négy évig a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Ezúttal rendezőként tért vissza, ráadásul Porterhouse felügyelő szerepében színpadra is lép, Vidákovics Szlávéval váltott szereposztásban.

John Smitht Józsa Richárd, két feleségét Stubendek Katalin és Györfi Anna alakítja, a félreértések egyre kuszább hálójában pedig Götz Attila, Laklóth Aladár és Takaró Kristóf is szerepet kap.

Az október 3-i bemutatóról a helyi sajtó is beszámolt. A Páratlan páros azoknak lehet jó választás, akik szeretik a félreértésekre épülő, tempós vígjátékokat, amelyekben minden újabb hazugság csak tovább ront a helyzeten.

PILLANGÓKISASSZONY – október 10.
Zene: Giacomo Puccini
Szövegkönyv: Luigi Illica és Giuseppe Giacosa
Rendező: Juronics Tamás

Egy fiatal japán nő, aki hisz a szerelemben és a házasságában. Egy amerikai tengerésztiszt, aki egészen másként tekint ugyanarra a kapcsolatra. Puccini Pillangókisasszony című operája az egyik legismertebb és legmegrázóbb történet arról, milyen tragikus következményekkel járhat, ha két ember számára egészen mást jelent az elköteleződés.

Az opera 1904-ben, a milánói Scalában tartott ősbemutatón csúfosan megbukott. Puccini azonban nem adta fel: átdolgozta a művet, és néhány hónappal később Bresciában már hatalmas sikert aratott vele. Ma a Pillangókisasszony a világ operaházainak egyik legtöbbet játszott darabja.

A pécsi előadást Juronics Tamás rendezi, aki korábban Szegeden már színpadra állította a művet. Cso-Cso-Szán szerepében Ferenczy Orsolya és Hanna Kim-Koo, Pinkertonként Álvaro Zambrano és Boncsér Gergely látható váltott szereposztásban. A karmester Kocsár Balázs, az előadásban pedig a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház kibővített énekkara is közreműködik.

A látványvilágot Vízvárdi András díszletei és animációi, valamint Bianca Imelda Jeremias jelmezei alakítják. Az előadást eredeti olasz nyelven, magyar felirattal játsszák.

Juronics Tamás szerint az operarendezés egyik legnagyobb kihívása, hogy a színpadon valódi, átélhető emberi helyzeteket teremtsenek, miközben a szereplők énekelve mesélik el a történetet. A pécsi változatban tehát a zene mellett a színészi jelenlét és a történet emberi oldala is hangsúlyos szerepet kap.

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA – október 24.
Író: Madách Imre
Rendező: Fejes Szabolcs

„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Kevés olyan mondat van a magyar drámairodalomban, amelyet ennyien ismernek, még akkor is, ha magát a művet talán utoljára az iskolában olvasták.

Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye 1862-ben jelent meg, de a színpadi ősbemutatóra több mint húsz évet kellett várni. Paulay Ede 1883-ban állította színpadra a Nemzeti Színházban, szeptember 21-én. Ennek emlékére ünnepeljük minden évben ezen a napon a magyar dráma napját.

Ádám és Éva Lucifer kíséretében járják végig az emberiség történetének különböző korszakait. Egyiptomtól Athénon és Rómán át Párizsig, Londonig és a falanszter világáig újra és újra ugyanazzal a kérdéssel szembesülnek: van-e értelme az emberi küzdelemnek, ha minden nagy eszme előbb-utóbb eltorzul vagy kudarcot vall?

A pécsi előadást Fejes Szabolcs rendezi, aki különleges megoldással mutatja meg az idő múlását: Ádámot három színész (Balaskó Bence, Józsa Richárd és Laklóth Aladár), Évát szintén hárman (Stauróczky Éva, Bayer Fruzsina és Stubendek Katalin) alakítják. Lucifert viszont mindvégig Köles Ferenc játssza, mintha ő lenne az egyetlen, akire nem hat az idő. Az Úr hangját Földes László Hobo kölcsönzi, a színpadon pedig a Pécsi Művészeti Középiskola táncnövendékei is közreműködnek.

Az előadás további különlegessége, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött eredeti Madách-kézirat is megjelenik benne. A bemutató az MTA fennállásának 200. évfordulójához kapcsolódó „Magyar Tudomány Éve a színházban” program része.

A premier október 24-én lesz, így a pécsi közönség hamarosan új rendezői értelmezésben találkozhat a magyar drámairodalom egyik legnagyobb klasszikusával.

SOPRON – SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ – A NAGYBŐGŐ – október 24.
Író: Patrick Süskind
Rendező: Kökényessy Ági

Mit lehet kezdeni egy hatalmas hangszerrel, amely nélkülözhetetlen a zenekarban, mégis ritkán kerül a figyelem középpontjába? És milyen lehet annak a muzsikusnak az élete, aki estéről estére ott ül a zenekari árokban, de akire a közönség szinte sosem figyel?

Patrick Süskind A nagybőgő című monodrámájának főszereplője egy állami zenekar nagybőgőse, aki eleinte szinte szerelmes rajongással beszél hangszeréről. Ahogy azonban egyre többet mesél, lassan kiderül, hogy a kapcsolatuk korántsem felhőtlen. A nagybőgő egyszerre a megélhetése, a büszkesége és a legnagyobb nyűge. És persze ott van Sarah, az operaénekesnő is, aki iránt a férfi reménytelen szerelmet táplál.

A darab szerzője ugyanaz a Patrick Süskind, akinek A parfüm – Egy gyilkos története című regénye világsiker lett. A Nagybőgő azonban már a regény előtt, 1981-ben megszületett, és a nyolcvanas évek egyik legtöbbet játszott német nyelvű színházi művévé vált. Süskind különös humorral mesél benne a magányról, a kisebbrendűségi érzésről és azokról az álmokról, amelyeket az ember gyakran még saját magának sem mer bevallani.

A soproni előadásban Szabó Sipos Barnabás áll egyedül a közönség elé, Kökényessy Ági rendezésében. A kamarajellegű produkcióban a színész és a hangszer kapcsolata kerül előtérbe: a nagybőgő hol társ, hol ellenfél, hol pedig a főszereplő kimondatlan vágyainak jelképe.

A humorosnak induló vallomás fokozatosan egy magányos ember történetévé alakul. Aki szereti azokat az előadásokat, amelyekben egyetlen színész képes megtölteni a színpadot egy egész élettel, annak érdemes figyelnie a soproni bemutatóra.

SZEGED – SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ
Kisszínház – KULCSKERESŐK – október 9.
Író: Örkény István
Rendező: Telihay Péter

Egy lakás, egy elveszett kulcs és néhány ember, akik látszólag csak egy hétköznapi problémát próbálnak megoldani. Örkény István világában azonban egy ilyen egyszerű helyzetből is pillanatok alatt olyan történet kerekedhet, amelyben már semmi sem egészen az, aminek látszik.

A Kulcskeresők 1975-ben született, a szolnoki Szigligeti Színház felkérésére. Az ősbemutatót Székely Gábor rendezte, többek között Csomós Mari és Tímár Éva szereplésével. A következő évben már a Nemzeti Színház is műsorára tűzte, Major Tamás rendezésében, olyan legendás színészekkel, mint Törőcsik Mari, Avar István és Őze Lajos.

A darab fogadtatása kezdetben korántsem volt egyértelmű. Míg a közönség hamar felismerte Örkény groteszk humorát, a kritikusok egy része nehezebben tudott mit kezdeni a történettel. Pedig a Kulcskeresők jóval többről szól egy elveszett kulcsnál: az önámításról, a kudarcaink szépítgetéséről és arról, milyen történeteket találunk ki saját magunknak, hogy könnyebb legyen együtt élni a valósággal.

A szegedi előadást Telihay Péter rendezte. Fóris szerepében Kárász Zénó, feleségeként Szabó Márta, lányukként Sziládi Hajna látható. A Bolyongót Vicei Zsolt alakítja, a szereplők között pedig Fekete Gizi, Gömöri Krisztián és Ádám Kornél is ott van. Az előadás zenéjét Mátyássy Szabolcs szerezte.

Az október 9-i premier után a Szeged.hu részletes írást közölt az előadásról, amely a darab önámítással és emberi kiszolgáltatottsággal kapcsolatos kérdéseit állította középpontba. Érdekes, hogy egy több mint ötvenéves Örkény-dráma ma is mennyire ismerős helyzeteket tud megmutatni. Mert elveszett kulcsokat talán ritkábban keresünk, mint kifogásokat arra, miért nem úgy alakult az életünk, ahogyan szerettük volna.

kisszínház – JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM – október 30.
Szerzők: Fejes Endre, Presser Gábor
Dalszöveg-konzultáns: Sztevanovity Dusán
Rendező: Forgács Péter

Egy fiatalember, aki nem akar belenyugodni abba az életbe, amely jutott neki. Inkább kitalál magának egy másikat, szebbnek, gazdagabbnak, izgalmasabbnak mutatja magát, és lassan már ő maga is elhiszi a saját történeteit. Csakhogy a hazugságokra épített világ előbb-utóbb összeomlik.

Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című történetének különlegessége, hogy valós bűnügy ihlette. Az író először kisregényben dolgozta fel a fiatal férfi történetét, aki a társadalmi felemelkedés reményében új személyiséget teremt magának, ám az önámítás végül tragédiához vezet.

A történetből 1972-ben tévéfilm készült, majd 1977-ben a Vígszínházban mutatták be a Presser Gábor zenéjével készült színpadi változatot. Az előadás azóta a magyar zenés színház egyik sokszor újraértelmezett darabja lett. Presser dalai azonban nem könnyed musicalt kísérnek: a fülbemászó dallamok mögött egyre sötétebb emberi történet bontakozik ki.

A szegedi változatot Forgács Péter rendezi, Viktor szerepében Turi Péterrel. Juhász Katalint Ács Petra, Varga Veronikát Csorba Kata alakítja, és ebben az előadásban találkozhat először a közönség a társulat új tagjával, Szász Gabriellával is.

Az alkotók nem szeretnék teljesen újraírni a jól ismert darabot, a zenébe azonban némi mai, jazzes hangzást csempésznek. Az előadás élő zenével, Hajdu Anita koreográfiáival és a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának közreműködésével készül.

A bemutató október 30-án lesz, így a szegedi közönség hamarosan újra találkozhat egy olyan történettel, amely közel ötven évvel a zenés színpadi ősbemutató után is fájdalmasan aktuális kérdést tesz fel: meddig lehet menekülni a saját életünk elől?SZÉKESFEHÉRVÁR – VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ
A KIS HERCEG – október 5.
Családi mesebalett, egy felvonásban
Alapmű: Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Előadó: Székesfehérvári Balett Színház

Vajon el lehet mesélni tánccal egy olyan történetet, amelynek legismertebb mondata éppen arról szól, hogy a lényeges dolgok a szemnek láthatatlanok?

Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című meséje 1943-ban jelent meg először, és azóta a világ egyik legismertebb könyvévé vált. A különös bolygókat bejáró kisfiú története egyszerre szól a gyerekekhez és a felnőttekhez. Utóbbiakhoz talán még inkább, hiszen a kis herceg útja során olyan emberi tulajdonságokkal találkozik, amelyeket felnőttként már túlságosan is jól ismerünk.

A Székesfehérvári Balett Színház most egyfelvonásos családi mesebalettként meséli újra a történetet. A táncszínházi feldolgozás lehetőséget ad arra, hogy a rókával, a rózsával és a különös bolygólakókkal való találkozások szavak helyett mozdulatokban elevenedjenek meg.

A produkció azoknak a családoknak is érdekes lehet, amelyekben a gyerekek még csak most ismerkednek Saint-Exupéry világával. Aki pedig már olvasta a könyvet, annak külön élmény lehet felfedezni, hogyan változik a jól ismert mese, amikor a szereplők elsősorban a tánc nyelvén szólalnak meg.

A MINISZTER FÉLRELÉP – október 9.
Író: Ray Cooney
Fordító, dramaturg: Mohácsi István
Rendező: Mohácsi János

Egy kormánypárti miniszter és egy ellenzéki politikusnő titkos találkozója egy londoni szállodában. Mi baj történhetne? Például előkerülhet egy hulla. Onnantól pedig már csak idő kérdése, hogy a helyzet menthetetlenné váljon.

Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatában Richard Willey mindenáron szeretné elkerülni a botrányt, ezért segítségül hívja személyi titkárát, George Pigdent. Csakhogy a titkárnak nincs különösebb gyakorlata a holttestek eltüntetésében, és miközben megpróbálják menteni a menthetőt, sorra érkeznek a váratlan látogatók. A feleségek, férjek és szállodai alkalmazottak felbukkanásával pedig egyre nehezebb lesz követni, ki kinek és éppen miről hazudik.

Cooney neve ebben a hónapban másodszor is felbukkan a vidéki bemutatók között, hiszen Pécsett a Páratlan párost is októberben mutatták be. Nem véletlen az egybeesés: a brit szerző különösen értett ahhoz, hogyan lehet egyetlen apró hazugságból egész estés káoszt teremteni.

A székesfehérvári változatot Mohácsi János rendezte, Mohácsi István átdolgozásában. Richard Willey szerepében Egyed Attila, George Pigdenként Gáspár Sándor látható. A szereplők között Trokán Péter, Váradi Eszter Sára, Decsi Edit és Juhász Illés is ott van, utóbbi a meglehetősen hálátlan „hulla” szerepében.

A produkciónak már július 3-án volt előbemutatója, de a Vörösmarty Színház hivatalos, bérletes premierjét október 9-én tartották. A Mohácsi testvérek változatában Khell Zsolt részletgazdag londoni hotelszobája és Kovács Márton zenéje is hozzájárul a bohózat világához.

Kozák andrás stúdió – A WEBÁRUHÁZ – október 24.
Író: Németh Ákos
Rendező, díszlettervező: Horváth Mózes

Mindenki szeretne tartozni valahová. Különösen tizennégy évesen, amikor az ember egyszerre próbál megfelelni a barátainak, a szüleinek és saját magának, miközben sokszor még azt sem tudja pontosan, kicsoda.

Németh Ákos A webáruház című ifjúsági drámája öt kamasz történetén keresztül beszél a függőségek kialakulásáról. A fiatalokat különböző problémák terhelik: magány, családi nehézségek, megfelelési kényszer és az önmaguk keresésével járó bizonytalanság. A közös szerhasználat eleinte titkos szövetségnek tűnik, amely összeköti őket, de hamar kiderül, hogy a látszólagos kapaszkodó egyre mélyebbre húzza a szereplőket.

Az előadás különösen érdekes kérdése, hogy hol húzódik a határ a barátság és az egymást romboló összetartozás között. Mert a történet nem egyszerűen a drogokról szól, hanem azokról az érzésekről és élethelyzetekről is, amelyek miatt valaki egyáltalán kipróbálja őket.

A produkciót Horváth Mózes rendezi, a szereplők között Ladányi Júlia, Seres Alexandra, Gulyás Ádám, Kerekes Márton és Babinszki Virág látható. A zenét Feig Simon szerezte.

Az október 24-i bemutató a színház ifjúsági kínálatát bővíti. A darab nemcsak a kamaszok számára vethet fel fontos kérdéseket, hanem azoknak a szülőknek és pedagógusoknak is, akik szeretnék jobban megérteni, milyen nehézségekkel szembesülhetnek a mai fiatalok.

SZOLNOK – SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ
A MUZSIKA HANGJA – október 1.
Zene: Richard Rodgers
Dalszövegek: Oscar Hammerstein II
Szövegkönyv: Howard Lindsay és Russel Crouse
Rendező: Pányik Tamás

Hét gyerek, egy szigorú kapitány és egy apácanövendék, akinek a zene sokkal természetesebb, mint a kolostori fegyelem. A muzsika hangja történetét sokan az 1965-ös, Julie Andrews főszereplésével készült filmből ismerik, pedig a musical már hat évvel korábban, 1959-ben meghódította a Broadway közönségét.

A történet az 1930-as évek Ausztriájában játszódik. Maria, a fiatal apácanövendék nevelőnőként kerül Georg von Trapp kapitány házába, ahol a hét gyerek katonás rendben éli a mindennapjait. A lány azonban hamarosan zenével, énekléssel és jó adag életkedvvel forgatja fel a család életét. A kibontakozó szerelmi történet hátterében pedig egyre fenyegetőbben jelenik meg a történelem: Ausztria náci Németországhoz csatolása.

A musical alapjául a valódi Maria von Trapp visszaemlékezései szolgáltak, bár a színpadi és filmes változat több ponton eltér a család tényleges történetétől. A von Trapp család valóban létezett, és énekegyüttesként is ismertté vált. A híres filmes menekülés azonban, amikor a család a hegyeken át indul Svájc felé, már a történet romantikusabb változata. A valóságban vonattal hagyták el Ausztriát, Olaszország felé.

A szolnoki előadást Pányik Tamás rendezte, Maria szerepében Molnár Nikolett, Georg von Trapp kapitányként Barabás Botond látható. Az apátnőt Kertész Marcella, Max Detweilert Ónodi Gábor, Elsa Schraedert Sárvári Diána alakítja. A gyerekek szerepeiben több fiatal színész is bemutatkozik, részben váltott szereposztásban.

A díszleteket Árva Nóra, a jelmezeket Rákay Tamás tervezte, a koreográfus Barta Viktória, a zenei vezető Gulyás Gergely. Az előadás időtartama két és fél óra.

Az október 1-jén bemutatott produkcióban a jól ismert dallamok mellett a történet komolyabb oldala is hangsúlyt kap. Mert bár A muzsika hangja sokak számára elsősorban kedves, családi musical, valójában arról is szól, hogyan őrizheti meg valaki az értékeit és a szabadságát egy olyan korban, amikor egyre nehezebb nemet mondani a hatalomnak.

SZOMBATHELY – WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ
KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK – október 2.
Szerzők: Zsigó Anna és Farkas Ádám, Horváth László ötlete nyomán
Rendező: Farkas Ádám

Egy gyógyszerszállító vállalkozás raktára első hallásra nem tűnik különösebben izgalmas színházi helyszínnek. Pedig ahol emberek dolgoznak együtt, ott előbb-utóbb minden előkerül: családi problémák, munkahelyi konfliktusok, féltékenység, egzisztenciális szorongás és persze azok a titkok is, amelyekről jobb lenne nem beszélni.

A Kockázatok és mellékhatások történetében egy új sofőr érkezik a vállalkozáshoz. Ányos még azt hiszi, egyszerűen csak munkába állt, de hamarosan egy különös világ közepén találja magát. A főnök, Xavér számára a munka szinte szenvedélybetegség, miközben a családjában sem működik minden úgy, ahogyan szeretné. A raktárban dolgozók mindennapjai mögött lassan egyre több személyes történet bontakozik ki.

Az előadás különlegessége, hogy szombathelyi történetből született. Az ötletet Horváth László helyi vállalkozó, a PharmaTrans Kft. ügyvezetőjének Útravaló című könyve adta. A történetből Zsigó Anna és Farkas Ádám írt színdarabot, amelyet utóbbi rendezett is. A produkció tehát nem egy már ismert mű új feldolgozása, hanem ősbemutató, amelynek megszületését maga az ötletgazda is támogatta producerként.

A szereplők között Szerémi Zoltán alakítja Xavért, Csonka Szilvia a feleségét, Hajdu Péter István a fiukat. Az új sofőr szerepében Balogh János látható, mellette Pallagi Melitta, Orosz Róbert, Kelemen Zoltán, Horváth Ákos, Bálint Éva és Nagy Cili is színpadra lép.

A darab fekete humorral és groteszk helyzetekkel mesél olyan problémákról, amelyek a raktár falain kívül is ismerősek lehetnek. A cím pedig nem véletlen: miközben a szereplők gyógyszereket szállítanak, saját életük kockázatait és mellékhatásait már jóval nehezebben tudják kezelni.

Márkus emília terem – TITKAINK – október 16.
Író: Pintér Béla
Rendező: Nagy Péter István

A nyolcvanas évek Magyarországa. Egy néptáncos közösség, amelynek tagjait összeköti a zene, a tánc és a hagyományok szeretete. Kívülről minden szépnek és összetartónak tűnik, a háttérben azonban egészen más történetek zajlanak.

Pintér Béla Titkaink című darabjának középpontjában egy népzenegyűjtő áll, akit a hatalom zsarolással arra kényszerít, hogy ügynökként jelentéseket írjon a környezetében élőkről. A történetben a személyes titkok, az árulás és a megfigyelés lassan szétrombolják azt a közösséget, amelynek tagjai korábban megbíztak egymásban.

A Titkainkat 2013-ban mutatta be először Pintér Béla társulata, és az előadás azóta a kortárs magyar színház egyik sokat emlegetett, díjakkal is elismert produkciója lett. A szombathelyi bemutató különlegessége, hogy az ősbemutató óta most először más alkotó állította színpadra a darabot. A rendező Nagy Péter István, aki korábban a Gyévuska című Pintér Béla-művel már dolgozott a Weöres Sándor Színházban.

A szombathelyi előadásban a népzene és a tánc nem pusztán háttérként szolgál. A koreográfiákat Gyulai-Zékány István készítette, a zenei vezető Némedi Árpád, a szereplők között pedig Domokos Zsolt, Gyulai-Zékány István, Németh Judit, Mari Dorottya és Szabó Róbert Endre is ott van.

A Titkaink egyszerre politikai és személyes történet. Arról is szól, milyen könnyen válhat valaki kiszolgáltatottá egy olyan rendszerben, amely az emberek legféltettebb titkait használja fel ellenük. Pintér Béla jellegzetes, keserű humorával mindezt úgy meséli el, hogy a néző időnként nevet, aztán szinte rögtön el is bizonytalanodik, szabadott-e nevetnie.

A színház az előadást 18 éven felülieknek ajánlja.

TATABÁNYA – JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ
JÓZSEF ÉS TESTVÉREI – október 17.
Író: Thomas Mann
Színpadi adaptáció: Gáspár Ildikó
Rendező: Fábián Péter

Egy apa kedvenc fia, tizenegy féltékeny testvér és néhány különös álom. József története akár egy családi drámaként is indulhatna, ha a testvérei irigysége nem vezetne odáig, hogy egy kiszáradt kútba vetik, majd rabszolgaként Egyiptomba kerül.

Thomas Mann József és testvérei című regénytetralógiája a bibliai József történetét dolgozza fel, de jóval többet ad hozzá, mint amit Mózes első könyvéből ismerhetünk. A német író tizenhat éven át dolgozott a művön, amelynek négy kötete 1933 és 1943 között jelent meg. A történetben a mítoszok, a történelem, a vallás és az emberi lélektan különös elegyet alkotnak.

Mann számára József nem egyszerűen a kiválasztott fiú, aki minden megpróbáltatás után felemelkedik. Olyan ember, aki folyamatosan keresi önmagát, miközben újra és újra szembesül a hatalommal, az árulással, a kiszolgáltatottsággal és a megbocsátás lehetőségével. A történet egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyire alakíthatjuk a saját sorsunkat, és mennyire határozza meg azt a családunk, a múltunk vagy éppen a környezetünk.

A tatabányai előadáshoz Gáspár Ildikó készített színpadi adaptációt, a rendező Fábián Péter. Józsefet Figeczky Bence, az idős Jákobot Kardos Róbert alakítja. A produkcióban több színész is számos szerepet játszik: Mikola Gergő például a fiatal Jákob mellett Simeont és Potifárt is megformálja, Bakonyi Csilla pedig Rebeka, Hadina és Mut szerepében is látható.

A díszleteket Kupás Anna, a jelmezeket Zatykó Bori tervezte, a zenét Bocsárdi Magor szerezte, a koreográfus Molnár G. Nóra. A több szerepet játszó színészek és a különböző történelmi világok váltakozása különösen izgalmas feladat elé állítja az alkotókat.

Az október 17-én bemutatott előadás 280 perces, két szünettel, vagyis közel ötórás színházi utazásra vállalkozik. Ez persze nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy Thomas Mann több ezer oldalas regényfolyamát kell színpadra sűríteni.

A produkciót 14 éven felülieknek ajánlják.

VESZPRÉM – VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ
ABIGÉL – OKTÓBER 2. 
Alapmű: Szabó Magda azonos című regénye
Zene: Kocsák Tibor
Dalszövegek: Miklós Tibor
Szövegkönyv és rendezés: Somogyi Szilárd

Van egy lány, akit egyik napról a másikra kiszakítanak a megszokott életéből. El kell hagynia az otthonát, az édesapját és mindazt, amit szeret, hogy egy szigorú szabályok szerint működő, bentlakásos leánynevelő intézetben folytassa a tanulmányait. Vitay Georgina, vagyis Gina történetét aligha kell bemutatni azoknak, akik olvasták Szabó Magda regényét, vagy látták az 1978-as, Zsurzs Éva rendezte tévésorozatot.

Az Abigél a második világháború idején játszódik, amikor Gina még nem érti, miért kell az apjának ilyen hirtelen és ilyen messzire küldenie őt. A Matula ridegnek tűnő világában eleinte nehezen találja a helyét, ráadásul az osztálytársai sem könnyítik meg a dolgát. Egyetlen reménye a kertben álló, korsót tartó nőalak, Abigél szobra, amely a legenda szerint segít azoknak, akik hozzá fordulnak.

A regényből 2008-ban készült musical Kocsák Tibor zenéjével, Miklós Tibor dalszövegeivel és Somogyi Szilárd szövegkönyvével. A rendező most különösen ismerős terepre tért vissza: nemcsak a zenés változat eredeti alkotója, hanem színészként annak idején a Veszprémi Petőfi Színházban kezdte a pályáját.

Ráadásul az Abigél sem először szerepel a veszprémi repertoárban. A musicalt 2015-ben Tóth Loon rendezésében már bemutatták itt, így a mostani produkció egyfajta visszatérés is. Somogyi Szilárd azonban hangsúlyozta, hogy nem a korábbi előadás felújításáról van szó, hanem teljesen új színrevitelről.

A főszerepet Hirschl Laura alakítja, Vitay tábornokként Aradi Imre, Horn Miciként Varga Gabriella, Kőnig tanár úr szerepében Koller Krisztián látható. Zsuzsanna testvért Füredi Nikolett és Szőke Diána játssza váltott szereposztásban. A koreográfiákat Király Béla készítette, a produkcióban pedig a színház fiatal tehetségeket nevelő PetőfIfiAkadémiájának egykori növendékei is közreműködnek.

Az előadásnak már június 27-én, a Református Egyházi Napok keretében volt előbemutatója, a hivatalos színházi premierre azonban október 2-án került sor. A produkción mintegy nyolcvanfős alkotói és közreműködői csapat dolgozott, a bemutatón pedig a musical zeneszerzője, Kocsák Tibor is jelen volt.  A szerző szerint a történet ma másként hat a nézőkre, mint a musical 2008-as megszületésekor.

A színház az októberi bemutatóhoz kapcsolódva az 1978-as tévésorozat forgatási fotóiból kiállítást is rendezett, október 4-én pedig „Mellettem az utódom” címmel közönségtalálkozót tartottak, amelyen Zsurzs Kati, Dzsupin Ibolya és Kovács István is részt vett. Így a mostani bemutató nemcsak egy új musicalprodukció, hanem találkozás az Abigél több generáció számára meghatározó változataival is.

ZALAEGERSZEG – HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ
A HŐSTENOR – október 9. 
Író: Ken Ludwig
Fordító: Hamvai Kornél
Rendező: Lipics Zsolt

Egy világhírű olasz operaénekes, egy kétségbeesett színházigazgató és egy titkár, aki eredetileg csak a háttérben szeretett volna dolgozni. Ken Ludwig A hőstenor című bohózatában azonban minden megtörténik, aminek egy előadás előtt semmiképpen sem szabadna.

A történet az 1930-as években, Clevelandben játszódik, ahol az operaház a világhírű Tito Merelli vendégszereplésére készül. A tenorista a Bajazzók főszerepét énekelné, a város előkelőségei már az esti sikerre készülnek, amikor váratlanul úgy alakul, hogy valakinek be kell ugrania a sztár helyére. Az egyetlen kéznél lévő ember Max, a színház lámpalázas, önbizalomhiányos titkára. A félreértések és szerepcserék pedig innentől megállíthatatlanul követik egymást.

Ken Ludwig darabja 1986-ban Londonban indult világhódító útjára, majd a Broadwayn is nagy sikert aratott. A Lend Me a Tenor eredeti című vígjáték Olivier-díjat nyert, és Tony-díjra is jelölték. A szerző különösen jól ért ahhoz, hogyan lehet egyetlen félreértésből egész estés káoszt teremteni. Ebben az esetben ráadásul a színház kulisszái mögé is bepillanthatunk.

A zalaegerszegi előadást Lipics Zsolt rendezte. Maxot Ticz András, a világhírű Tito Merellit Kiss Ernő alakítja, Saunders színházigazgató szerepében pedig Besenczi Árpád látható. A női szereplők között Farkas Eszter, Debrei Zsuzsanna, Ecsedi Erzsébet és Támadi Anita is színpadra lép.

Az október 9-i bemutatóval a Hevesi Sándor Színház az évad első nagyszínpadi vígjátékát tűzte műsorára. A kétórás, egy szünettel játszott bohózat azoknak lehet jó választás, akik szeretik a gyorsan bonyolódó félreértéseket, a szerepcseréket és azokat a helyzeteket, amelyekből már csak egy újabb hazugsággal lehetne kimászni. Ami természetesen még nagyobb bajt okoz.

próbaterem – AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE – október 19.
Író: Yasmina Reza
Fordító: Bognár Róbert
Rendező: Kis Domonkos Márk

Két gyerek összeverekszik a játszótéren. Az egyiknek megsérül az ajka és kitörik két foga. A szülők pedig úgy döntenek, hogy civilizált, felnőtt emberek módjára leülnek megbeszélni a történteket.

Mi baj történhetne?

Yasmina Reza Az öldöklés istene című darabjában két házaspár találkozik, hogy rendezzék a gyerekeik közötti konfliktust. Eleinte mindenki udvarias, megértő és együttműködő szeretne lenni. Csakhogy ahogy halad előre a beszélgetés, egyre több sértettség, előítélet és elfojtott indulat kerül felszínre. A gyerekek verekedése lassan már szinte mellékessé válik, a felnőttek ugyanis egymással és saját házasságukkal is elszámolnivalót találnak.

A francia írónő darabját 2006-ban mutatták be Zürichben, majd hamarosan a világ számos színházában műsorra tűzték. Magyarországon a Vígszínház mutatta be először 2011-ben, de legutóbb nagy sikerrel futott több évig a Kultúrbrigád előadásában is az Átriumban Péterfy Bori, Herczeg Adrienn, Hevér Gábor és Pál András előadásában.

A történetből 2011-ben Roman Polanski rendezett filmet Az öldöklés istene (Carnage) címmel, Jodie Foster, Kate Winslet, Christoph Waltz és John C. Reilly főszereplésével. A film szinte teljes egészében egyetlen lakásban játszódik, ami jól mutatja, hogy ehhez a történethez nincs szükség nagy színpadi látványosságra. Négy ember és egyre több kimondott, majd megbánt mondat bőven elég.

A zalaegerszegi előadást Kis Domonkos Márk rendezte. Véronique és Michel Houllié szerepében Debrei Zsuzsanna és Besenczi Árpád, a másik házaspárként Kováts Dóra és Mihály Péter látható. A díszletet és a jelmezeket Csík György tervezte.

A produkció különlegessége, hogy mindössze négy szereplővel, 75 percben, szünet nélkül játszódik. A kamarajellegű előadásban így minden hangsúly a színészeken, a párbeszédeken és az egyre kellemetlenebbé váló helyzeteken van.

Az október 19-én bemutatott darab nemcsak a szülői konfliktusokról szól. Sokkal inkább arról, milyen vékony réteg a civilizált viselkedés, és milyen gyorsan eltűnhet, ha valaki éppen a legérzékenyebb pontunkra tapint. Mert a gyerekek legalább nyíltan összeverekedtek. A felnőttek ennél sokkal kifinomultabb módszereket ismernek.