Baba-Mama Longevity Nap beszámoló – 1. rész: Dr. Csirzó Ádám szülész-nőgyógyász

Magyarországon először, az idei BabaMama Expo keretében került megrendezésre a Baba-Mama Longevity Konferencia, neves szakemberek közreműködésével. Célja az volt, hogy tudományos alapokon, mégis közérthetően ismerhessük meg, hogy miként hatnak a korai életmód döntéseink gyermekünk egészsége és hosszú élete szempontjából.

Insipirációk, gyakorlati szempontok, útmutatók, fogódzók kismamáknak, kispapáknak vagy még csak gyermeket tervező szülőknek. Hiszen a jövő már ma elkezdődik.

Kérdezhetnétek, hogy két kamasz mellett mit is kerestem én ott? Nem érint már ez a kor, rég túl vagyunk ezen. Igen, de a téma nagyon is foglalkoztat hisztamin intoleranciásként, hisztamin intoleranciás gyereket nevelve (a többi problémáról most nem beszélve). Hogy mégis hol ronthattam el, hogy mi ide jutottunk? Én rontottam-e el vagy milyen egyéb befolyásoló tényezők lehettek? Mert már látom az okozatot. Akár egy élő, hosszútávú kísérlet szereplői is lehetnénk. Mi az, amit másképp csinálhattam volna, ha ezzel a tudással már akkor rendelkezem? Ami persze 19 évvel ezelőtt még sehol nem volt. Mikrobiom elemzés? Mi az a mikrobiom egyáltalán és miért is fontos úgy körülbelül az összes szervünk szempontjából, hogy egészséges legyen? Ez a felfogás még most is csak gyerekcipőben jár, hogy összefüggéseket keressenek az orvosok a betegségek kialakulása és a bélflóra között. De legalább elkezdődött valami.

A másik motivációm az volt, hogy segíthessek nektek, hogy ti ne kerüljetek ilyen helyzetbe, amiben mi voltunk hosszú évekig és ami végülis a mindennapjainkat meghatározza még mindig és fogja is életünk végéig. Csak nem mindegy a mérték, hogy mennyire szenvedünk. És mennyire szenved a gyerekünk és tudunk-e rajta segíteni. Mert annál rosszabb érzés, mint amikor a gyereked beteg és nem tudsz rajta segíteni, szerintem nincs.

Úgy indultam neki, mint ahogy az ajánlóban is írtam, hogy gyertek, szuper lesz, mindent megtudtok és minden félelmeteket eloszlatják… hát, nem jött össze. Illetve de, mert rengeteg segítséget kaptunk, hogy mégis hogy lehet felkészíteni a kisbaba szervezetét konkértan az életre. A hosszú életre már az anyaméhben is és az azt követő 3, a bélflóra szempontjából meghatározó évben. Viszont a paramami énem tuti beindult volna meghallva azt a rengeteg, a gyerekre leselkedő veszélyt, ahol borulhat a dolog, ahol hibázni lehet.
Sok szempontból hasznos volt számomra is ez a 3 óra és megmagyarázott dolgokat. Viszont még újabb infók is előkerültek, ami a jelen problémákat okozhatták.

Igyekeztem sokat jegyzetelni mindenkinél és remélem elég pontos is voltam. Lássuk hát!

A mikrobiomról nődokisan

Az első előadó Dr. Csirzó Ádám szülész-nőgyógyász volt, a Nődokik egyik alapítója.
Bevallom, én nem ismertem a munkásságát, először a BabaMama Expo oldalán találtam róla videót Instagramon. Ott arról beszélt éppen, hogy mi lenne, ha császármetszés során egy ronggyal betörölne az orvos a kismama hüvelyébe, majd ezzel a ronggyal áttörölné a babát. Hogy ez lesz az egyik téma a konferencián. Hát, bevallom, első pillanatban kissé kiakasztott, két császárral a hátam mögött. Aztán a következőben meg rájöttem, hogy ez mennyire jó gondolat! Így megkapnák a babák azt a flórát, amivel találkozniuk kellene a születés során egyébként.

Az anyai mikrobiom „átadása” császármetszésnél – Vaginal seeding

Dr. Csirzó elmondta, hogy az alap ötlet tehát az lenne, hogy ezzel a hüvelyflórával bekennék a babák arcát, esetleg nemi szervét, hogy a szervezete találkozzon azokkal a bacikkal, amikkel egyébként is találkozna hüvelyi szülésnél. Megfontolandó ötlet, de még messze az eljárás bevezetése, egyelőre ez még csak vizsgálat alatt van. És akkor is csak úgy lehetne alkalmazni, ha a kismama ebbe beleegyezik.

Arról van már tanulmány, hogy császármetszéssel született gyerekeknél gyakrabban alakulnak ki különböző betegségek, mint például az asztma, különböző allergiák vagy éppen az elhízás. Az nem bizonyított, hogy az lenne ezeknek az oka, hogy a baba nem a szülőcsatornán halad keresztül, de elképzelhető.

Természetesen megosztó a téma, nincs még igazolt előnye. Potenciális veszélyt is hordoz ugye magában, mert nem csak jó bacikat vihetünk így át. A protokoll egyelőlőre nem ajánlja, orvos sincs, aki ezt itthon elvégezné.

Mit tehetünk akkor most?

• A bőr-bőr kontakt nagyon fontos. A normál flóra itt is jelen van az édesanyán.
• Tartózkodjunk egy légtérben a babával a kórházban. A légzéssel, beszéddel nyálcseppek jutnak rá. Persze nem árt egy kis pihenés a szülés után, de ha lehetséges, legyen a baba a mamával egy szobában elhelyezve a benntartózkodás alatt.
• A szoptatás nagyon fontos, az előtej pre- és probiotikumban gazdag.

„Flóracsere program”, avagy hüvelyi mikrobiom transzplantáció

Pár éve még a széklettranszplantáció is elképzelhetetlen lett volna, manapság meg már bevált terápia a sérült bélflóra helyreállítására. Ez hasonló elven működne, csak itt nem kapszulás módszerrel, hanem befecskendezéssel lehetne megoldani a sérült hüvelyflóra helyreállítását. Viszont ez is még csak kíséleti fázis, abszolút gyerekcipőben jár. Pedig rengeteg nőt érintenek a különböző hüvelyi betegségek. A bakteriális vaginózist – azaz a normál flóra eltolódását – a nők 20-30% átéli egyszer élete során és 50-80%-uk többször is. Rajtuk például lehetne ezzel a módszerrel segíteni.

Ami már bizonyított, az csak egy mini tanulmány. 5 nőt vizsgáltak, akik 27-47 év közöttiek voltak és már antibiotikummal sem tudták őket meggyógyítani, borzalmas életminőség romlást okozott nekik a fertőzés. 2 éves utánkövetéssel az orvosok azt látták, hogy ezzel a módszerrel 4 nő teljesen meggyógyult, egy pedig részlegesen, de az ő életminősége is sokkal jobb lett.

Ez a módszer sem elérhető még itthon. Viszont az otthoni sufnituningtól is óva intett a Doktor úr, mert olyan fertőzések is átvihetők, amik másnak nem okoznak problémát.

Endometriózis és a bélflóra

Kimutatott összefüggés van közöttük. Az endometriózist még mindig nem tudják, hogy pontosan miért alakul ki, hét teória is van rá. Viszont az egyértelmű, hogy a diszbiózis és az endometriózis között kölcsönhatás van. Mindkét irányba ható folyamat, de nem kimutatható az ok-okozati összefüggés. Sajnos egy önerősítő kör. A mikrobiom erősítésével viszont csökkenthetőek az endometriózisos panaszok. Az „endometriózis diéta” végülis egy gyulladáscsökkentő étrend, ami lecsitítja az immunrendszert.

Jelenleg a baktériumok beazonosítása folyik, ez lehet az áttörés az endometriózis gyógyításában, mert a hormonális készítmények és műtéti beavatkozások lehetőségei elérték a korlátaikat.