Ez a könyv kicsit átvert, jó értelemben. A kinézete és fülszövege alapján első körben egy amerikai limonádéra számítottam, nem voltam elég szemfüles az apró jelekre. Nagyot tévedtem és ennek nagyon örültem!

Kori élete fordulóponthoz érkezik. Férje és szülei meghalnak, munkahelyét elveszíti, egyedül marad a világban, és csak legjobb barátnőjére számíthat. Életét eddig családja szabályai szerint élte. A tragédia után minden megváltozik körülötte.
Vajon hogy éli meg a hirtelen jött függetlenséget?
Megtakarított pénzéből utazni szeretne, a helyszínt csukott szemmel választja ki a földgömbre bökve, de halott férje ezt a tervét is meghiúsítja.
A lány régi életét maga mögött hagyva fejest ugrik az ismeretlenbe, és munkát vállal egy kanadai farmon. A farm tulajdonosa, a jóképű Christopher Walker, aki egyedül neveli kislányát. Hamar kölcsönös vonzalom alakul ki köztük.
Vajon túléli kapcsolatuk a múlt szellemeinek felbukkanását? Van esély újrakezdeni egy tragédiák sokaságával teletűzdelt életet?

J. K. Smith humoros jelenetekben és érzelmekben gazdag könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és elvezeti az olvasót egy olyan világba, ahol a család és az összefogás a legfontosabb érték.

Ritka az olyan könyv, amit egy-két hónap eltelte után rögtön újra el is olvasok azért, hogy megfelelő ajánlót tudjak írni róla, nehogy valami számomra fontos kimaradjon (ha már egyszer az olvasás után időhiány miatt az elmaradt). Na ez pont egy olyan! Viszont nem tudok úgy véleményt mondani, hogy ne spoilerezzek és jó pár idézetet is kaptok, bár szívem szerint a fél könyvet idézném.

Van itt kérem minden, bántalmazó házasság, sérült lelkek, igaz barátnő, újrakezdés, utazás, szerelem, összetartó család, ló, gyerek, kutya. Ja, és piros csizma! 😉 Mi kell még egy (számomra biztos) jó könyvhöz? Jelentem, itt semmi!

Főhősnőnk Laskovics Orsolya, azaz Kori, aki éppen most temette el a férjét. Na nem kell sajnálni, mármint a pacákot, mert egy igazi szadista barom volt, ez szép lassan ki is derül majd. Aki nem csak az együtt töltött három közös évükben alázta a feleségét, de még a halálával is sikerült neki.
Viszont szerencsére van Korinak egy nagyon jó barátnője, Andi. Tipikusan ami a szívén, az a száján típus.

„–  Miért nem jöhettem abban, amit én akartam felvenni? – nyafogott Kori, mint egy kislány.
– Mert ha abban a szerkóban jöttél volna, minden pasi farka lelankad tíz kilométeres körzetben.”

„– Tessék, olvasd! – fordította Kori Andi felé a gépet.
– Ühüm, faja. Megint agyfagyásod van? Annyit tudok angolul, hogy I love you, meg, hogy Kiss me.”

„–  Tudod, hogy utállak – szólalt meg kis idő után Kori.
– Dehogy utálsz. Imádsz. Amit az előbb csináltál a színpadon, az marha jó volt. Szar, de marha jó. Szó szerint láttam, ahogy felszabadulsz. Pedig a hangod… Jesszus, Kori, pont olyan borzalmas, mint régen. Szentül hittem, hogy javult valamicskét, de semmit. Pont olyan hallgathatatlan, mint volt.”

Szóval Kori fogja a földgömböt, bök egyet és jelentkezik egy házvezetőnői állásra Kanadába. Ott Chris egyedül neveli a négy éves kislányát, a házvezetőnő is nemrég költözött el unokázni. Két alkalmazottal vezet egy egész nagy birtokot, teheneket tenyészt, földművel. Jól is megy neki. Csak a háztartás, főzés nem, mert ugye régen anyukája, majd a házvezetőnő viselte gondjukat. Most egyedül maradtak és teljesen tanácstalan.

„– Minek csinálnak mindenből többfélét? Holly, segíts már egy kicsit. Nora néni mit szokott a kosárba tenni? – tette fel a kislánynak a kérdést, de Holly csak tanácstalanul nézett vissza rá. – Te jártál vele vásárolni. Emlékszel, miket vett le a polcról? – Holly csak a fejét rázta. – Ismerős neked valamelyik sor vagy polc?
– Az édességek az egyik sor végén vannak, apu – mondta diadalmas arccal a kislány.
– Ez nagy segítség, drágám, köszi.”

Ide csöppen be Kori, aki rögtön otthon érzi magát. Számára Budapest mindig is egy nyüzsgő nagyváros volt, ő igazi vidéki lány maradt. Szóval az új házban imád mindent, a csöndet, a nyugalmat, a munkát. Rögtön megszereti a kis Hollyt. Christ vonzónak találja (és viccesnek), de mégiscsak a főnöke, nem hagyja, hogy elragadtassák az érzelmei. Eleinte. 🙂

„– Oké, megvárom, amíg befejezi a röhögést, addig leülök Holly mellé a szénabálára. Neki legalább tetszik. Holly – kiabált oda a kislánynak Kori –, milyen a csizmám?
– Csúcsszuper! Apa, én is kapok olyat?
– Na, látja, maradikám. Csúcsszuper surranóm van, úgyhogy most felpattanok a musztángom hátára, és ellovagolok a naplementében.”

„– Én sosem használok csúnya szavakat. Hölgy vagyok, ezt ne felejtsd el. Mellesleg Holly a gardedámom, aki most nem végzi valami jól a dolgát, mert nem sok tart vissza attól, hogy vörösre kapartassam a borostáddal az arcom. 
– Ne fogja magát vissza, hölgyem – bíztatta rekedtes hangon Chris. 
– Nem tudom, illendő lenne-e, még alig sötétedik, megláthatnak. 
– Ó, dugulj már el asszony, és csókolj meg.”

A nyelvi különbségek is adnak okot a humorra, mert – azt már én is tapasztaltam anno, hogy – a neveket képtelenek kint rendesen kiejteni. 🙂

„– Szóval: Laskovics Orsolya.
– Én is ezt mondtam – nézett ártatlanul Korira a férfi.
– A túrót – nevetett a lány. – Meg sem közelítetted. Gyerünk, mondd!
– Lájszkoviksz Orsolija – próbálkozott újra lassan a férfi, s Korinak a végén már potyogtak a könnyei a nevetéstől.
– Ez olyan, mintha egy tehén kérődzne az egyik mesében – nyögte ki a hasát fogva a lány.”

Azt hinné az ember, hogy minden szép és jó és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Hát nem, mindkettőjüknek meg kell küzdeni a múlttal és a kísértő szellemekkel.

 

J. K. Smith egy kis faluban él születése óta. Két lánya van, tanítóként szerezett diplomát Jászberényben. Jelenleg a család, az írás és a családi vállalkozás tölti ki mindennapjait.
Márciusban érkezik tőle egy új regény, Ismert ismeretlen címmel, majd pedig őszre várhatjuk tőle a Szerelem hirdetésre folytatását.
(Forrás: J. K. Smith írói oldala Facebook-on)

A könyv egyébként 91% a molyon jelenleg, amit abszolút nem csodálok. Az Álomgyár kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.
Nálam 10/10 pont, mert már most megvolt az újraolvasás is, ajándékba is adtam már és szívből ajánlom az olvasását! Sok ilyen regényt kérünk még az Írőnőtől! 🙂