Új év, új élet?! – Élettervező, családi tervező naptár, fogadalmak, tervek és ami ebből az egészből kisül

Az is lehet, hogy március 1. lesz belőle, mert akkor már jön a tavasz, meg a szülinapom… Nagy volt a lendület év elején, aztán jött a megtorpanás. Most ismét érzem magamban az erőt, kérdés, meddig tartok ki?

Nem tudom, hogy mi volt az oka, hogy úgy éreztem, ideje a változtatásnak. Talán mert a 4. X küszöbén állok és jövőre a B oldalt már megújulva szeretném kezdeni? Vagy mert január 1. hétfőre esett és akkor az egy remek évkezdet? Vagy mert az új év teliholddal indult? Jó, igaz, hogy az 2-án volt, de az csak egy nap különbség. Mindegy is, hogy mi volt a motivációm, nekiálltam gatyába rázni az életem és sok-sok fogadalmat tettem. Illetve inkább sok-sok tervem van az idei évre.

Először is, tesómnak hála, idén is megkaptuk a családi tervező naptárat. Tavaly kaptunk először, de rögtön mondtam, hogy a legjobb karácsonyi ajándék volt!

Idén Lidl-ben vett, scrapbook mintás van, de jövőre újra a Cardex-est kérem majd, mert másfélszer nagyobbak a rubrikák.

Nagyon-nagy segítség a mindennapjainkban. Apa, anya, gyerekek, mindenkinek be van írva minden napra, hogy milyen elfoglaltságaik vannak. Különórák, események, utazások, színház, mozi, bármi. Mindenkinek megvan a saját oszlopa és mindenki szépen vezeti. Na jó, a 90%-át én írom be, aztán kiegészítik az éppen beeső programokkal. Pláne a kicsiét még én vezetem, de jövőre már ő is tud majd írni. 🙂
Idén bevezettem, hogy az 5. oszlop az egész családra vonatkozik, így oda írom, ha valaki jön például vendégségbe vagy mi megyünk egy összejövetelre.

Szóval ott függ az ajtóban, mindenki megnézheti, hogy mik a tervek a hétre/hónapra. Már egészen az életünk része lett, beépült a napi rutinba.

Aztán tavaly év végén beszereztem a Partvonal kiadótól az Élettervező könyvet. 

Az Élettervező egy önismereti határidőnapló. Vezérfonalat nyújt a hétköznapjaid szervezéséhez és a hosszú távú céljaid elmélyítéséhez. Nincs évhez rendelve, így bármikor elkezdheted, és újra folytathatod. A naplóban található gyakorlatok segítenek, hogy önmagadat megismerve felülírd régi szokásaidat és tudatosabban haladj egy olyan élet felé, amit élni szeretnél.

Kamenyiczki Nóra pszichológus a szerzője. Ez tényleg egy önismereti határidőnapló. Kész utazás önmagunkba. A bevezetőben rögtön felhívja a figyelmünket, hogy lassuljunk le, üljünk le és vegyük kézbe először is a könyvet. Lapozgassuk, simogassuk, pörgessük át a lapokat és igen, szaguljuk is meg! (Mondjuk én imádom a könyveket szaglászni 🙂 ). Ezzel már el is végeztük a mindfullness-t. Hogy mi is ez, amiről én is csak itt olvastam először?

A gyakorlat során minden érzékszervünket tudatosítjuk, és erősen fókuszált tudatállaptban szemléljük a világot. A mai rohanó életben ritkán állunk meg és engedjük meg magunknak azt, hogy jelen legyünk.

Ez a határidőnapló segít megtalálni a vezérfonalat a mindennapokhoz, rövid- és hosszútávú céljaim elmélyítéséhez, segít megismerni jobban magamat. És hogy tényleg így van-e? Ahogy egy hónap után meg tudom mondani, elképzelhető. Rengeteg feladatot ad, amit nem biztos, hogy mind el fogok végezni, de a többségét igen. És rájöttem, hogy fogok hasonlót gyártani magamnak, megtartva jó sok mindent, de sok mindent saját ízlésemre formálva. Esetleg veszek még egyet, hogy 10 év múlva azt kezdjem el írni és megnézzem, mi változott.

Ugyanis az egyik feladat az, hogy írjunk egy levelet önmagunknak, amit 10 év múlva fogunk elolvasni (már ha nem felejtjük el 😉 ). Úgyhogy azt tervezem, hogy veszek egy újabb könyvet abba rakom bele, a könyvespolcon pedig elfér és szem előtt is van. 2028 (te jó ég, leírni is borzalom) január 1-jén pedig előveszem és elolvasom, hogy mit is üzentem magamnak.

Van féléves (azért annyi, mert azt könnyebb átlátni, mint az évest), havi és heti tervezője. Az első féléves céljaimat megterveztem, havi bontásban. A havi bontásba az idei év első új szokását vezetem, a napi fotókat (ezt később kifejtem). A heti tervezőt határidőnaplónak használom, oda írom a programokat. Valamint minden hétre feladatokat is kapunk szintén:

Ha pedig vége a hónapnak, szintén újabb feladatok várnak:

Ezen felül minden hónap végén vannak külön feladatok. Most például az egyik az volt, hogy az alábbi területeken mik a célkitűzéseim:

  • időbeosztás
  • egészség
  • fizikai környezet
  • család és barátok
  • szabadidő
  • párkapcsolat
  • boldogság
  • pénzügyek
  • önismeret
  • karrier
  • személyes fejlődés

Ezek után majd minden hónapnál lesz egy terület, amit fejleszteni fogunk egy-egy gyakorlat segítségével. Állok elébe! 🙂

Azt nem tudom, hogy mennyire jó, hogy minden területre van célom, amit el szeretnék érni, hogy az gyengeség, hogy mindenben van hiba, vagy pedig erősséget jelent, hogy tudom, miben kéne javulnom.

A naplótól függeltenül is voltak ötleteim, mint például új szokások bevezetése, bakancslista írása, énidő kialakítása, melyik könyveket tervezem idén elolvasni, havi kiadások vezetése, ezekre itt is külön kitér a szerző, így itt is vezethetem őket.

Viszont akadnak kemény dió feladatok is. Az egyik ilyen a „Csak utánad”, ahol a saját viselkedésünket kell felülvizsgálni és változtatni, mielőtt mást akarunk megváltoztatni.
Valamint, a megbocsátós rész, amiben írni kell valakinek egy levelet, akinek még nem tudtunk megbocsátani, így tisztázni a problémát. Aztán vagy elküldjük a levelet, vagy nem.

Sok egyéb ötlet is van benne és a szerkesztésének hála, bármikor elkezdhető, nem évfüggő. Év közben is nekiállhatunk vagy ha abbahagyjuk valamiért, következő évben is folytathatjuk, csak rajtunk múlik.

Ami pedig a fogadalmakat, illetve inkább terveket illeti…

Új szokások

Januárral már bevezettem (Cewe365 napi fotóötletei alapján), hogy minden nap készítek egy képet, ami arra a napra emlékeztet majd. Ebből az egészből, valamint az összes összegyűjtött emlékből (pl. mozi- és színházjegyek) innentől kezdve minden évben készítünk emlékkönyvet, scrapbook stílusban. Ráadásul ezt úgy, hogy az előző hónapot csinálom meg, ne halmozódjon fel, mert utána időm nem lesz rá, pláne nem fogok emlékezni majd egy év múlva, hogy „na, mi is volt aznap?”.

Februárra már elindítottuk a gyerekekkel – az oviból vett ötlet alapján – hogy esti mesénél elmondom a következő napi mese címét és nekik másnap este, mielőtt nekiállok mesélni, bele kell súgniuk a fülembe. Aki jól emlékezett, az – az általuk gyártott – füzetbe kap egy matricát, pecsétet. 10 után pedig kapnak valami apróságot, most éppen zippzárcimborát kértek. 🙂

A másik februári új szokásom az lesz holnaptól (ez mai friss ötlet), hogy nagylányomnak minden napra írok valami kedveset egy cetlire és elrejtem a tolltartójába. Kiskamasz korban van, minden nap összeveszünk valamin. Hol apróságok, hol komoly dolgok, de egyikünknek sem jó, viszont őt erősíteni csak én tudom és ha jó kapcsolatot akarok vele a továbbiakban is, nekem kell lépnem addig, amíg nem késő. Később is lesznek viták, ebben biztos vagyok, de hátha így megkönnyítem mindkettőnk életét. (Aztán lehet bevezetem az egész családnál, mindenki kap majd egy „jó szót” minden napra.)

Márciusra is már most kitaláltam, mit fogok akkor bevezetni, a napi fénypont-mélypont megtárgyalását. A napló hálagyakorlatnak hívja, hogy minden nap gondoljuk át, hogy miért lehetünk hálásak, de nekem ez nem szimpatikus kifejezés így.
Colleen Hoover Slammed – Szívcsapás sorozatában csinálják a főszereplők, hogy az esti közös vacsoránál mindenki elmondja a nap fénypontját-mélypontját. Ez nekem sokkal jobban tetszik, így át is tudjuk beszélni a problémákat is, jobban meg is nyílik egymásnak a család.

Rend

Először is a környezetemben kell rendet raknom (ez is szerepel a könyvben is, hogy szabaduljunk meg a felesleges tárgyainktól). Tavaly már nekikezdtem, sok segítséget kaptam hozzá, de még mindig nem értem a végére és nem kevés erőfeszítés kell a már elért eredmények megtartásához is.

Sokfajta rendrakós módszert próbáltam. Például a „heti egy szoba” vagy a „napi egy sarok”. Vagy ajánlották a KonMari módszert, de ezzel sem tudtam azonosulni igazán.

Most, amit biztosan alkalmazok az, hogy „ne legyen üres a kezed”, azaz bármelyik szobából megyek bárhová, mindig viszek valamit, amit a helyére tehetek. Erre próbálom a családtagokat is rászoktatni, hogy például a nappaliba beszivárgott gyerekjátékok így gyorsabban visszakerülhetnek a gyerekszobába estére. Mert a kanapét mindig sikerül befoglalniuk, estére viszont mi szülők szeretnénk visszafoglalni.
Valamint a napi időbeosztásba is beiktattam egy órát, ami a házimunkáé csak. Az, hogy ebbe éppen a ruhahajtogatás van benne és a porszívózás, vagy a mosogatógép és egy adag ruha szelektálása, az éppen attól függ, mit látok szükségesebbnek. A mosógép heti 2-3 nap biztosan megy (és a szárítógépemnek hála csak ennyit), így a hajtogatás például csak ezekre a napokra korlátozódik. De ebbe az órába például a mosó- és szárítógép ki-bepakolása nincs benne.

Újrahasznosítás

Eddig is igyekeztünk szelektíven gyűjteni mindent, sokszor csak félig van a sima kukánk a heti szállításkor, de még mindig lehetne jobb! Komposztálás javítása – remélem idén is megrendezik a kerületi komposztáló programot és oktatást – szelektíven gyűjtés erősítése. Gondolok itt arra, hogy a teafilter papírját is lehetne szépen a papírosba gyűjteni, de az annyira apró, hogy mindig a kukában köt ki. Amivel viszont mindig bajom van, hogy mondjuk mennyivel ér többet, hogy elmosogatom a tejfölös műanyagos vödröt és kidobom a szelektívbe, mintha a kukába dobnám mosogatás nélkül, viszont nem pocsékolom a vizet. Ugyanez igaz a konzerves dobozokra. (bár a kicsiket újrahasznosítjuk majd ezentúl mi is, mint barátnőm, kreatív célra)
Szóval a terv az, hogy a konyhába felszerelek egy kis szelektív tartót, amibe az apróságok kerülhetnek és utána szépen kiürítem a nagy szelektíves kukába.

Időbeosztás

Sarkallatos pontom. Sok mindent bevállalok, sok mindent akarok csinálni, sokfelé aprítom magam, amiből az lesz, hogy semmivel nem haladok igazán, ráadásul sokkal több energiát elvesz, mint amennyit igényelne, mert csak idegelem magam, hogy már határidő van és még sehogy nem állok!
Tehát az önkéntes feladatokat is csökkentem, valamint a meglévőkhöz is kérek segítséget, ha kell.

Muszáj megcsinálnom az órarendemet magamnak is, nem csak a gyereknek kell. Munka, blog, házimunka, kert, tanulás, főzés, elintézendő feladatok, gyerekek szállítása különórákra. És ezek után még amennyi idő marad, akkor családi közös program (mondjuk egy közös társasozás este), olvasás, edzés.

Persze minden borul, ha valaki beteg lesz…

Tanulás

Két tanfolyam anyaga is itt van nálam, mindkettőnek nagyon az elején tartok. A cél az, hogy szeptemberig mindkettővel végezzek és el tudjam indítani az ötleteimet, valamint a blogot is fejleszteni tudjam.

Blog

Heti öt írás minimum. Rengeteg van a fejemben, rengeteg mindenről akartam már írni, itt tornyosulnak a kiolvasott könyvek is előttem, bejelölve az idézetekkel, csak napi 48 óra is kevés lenne mindenre. Igazán feltalálhatná már valaki a gondolati gépelést, mert este lefekvéskor simán megírok egy cikket a fejemben, csak át kéne valahogy sugározni a gépre…

Egészség

Valami nagyon nem stimmel. Tudom, mert fájok. Illetve a májam szokott fájni (tudom, kevesebbet kéne inni 😛 ). Sajnos a vérképem sem lett jó, így végére kell járni a dolognak. Jön a hasi ultrahang, inzulinrezisztencia teszt, mert az IR okozhat zsírmájat, meg hogy nem tudok lefogyni, stb. A kivizsgálásoknak is nekiálltam már tavaly, idén folyt.köv., hogy helyre álljon a belső egyensúlyom is.

Kreatív

Rengeteg ötletem, alapanyagom van, már csak meg kellene őket valósítani. Erre is igyekszem több időt szánni, szerencsére lányokat egyre több mindenbe be lehet vonni, már sokmindenben tudnak segíteni, pláne szívesen alkotnak ők is. Így végre elkészülnek majd a titokládáink, vintage technikás ékszerdobozaink, ajtókoszorú Nespresso kapszulás virágokkal vagy éppen a leselejtezett ablaktáblákból mini melegház.
Egy barátnőmmel ugye már egy ideje csináljuk az Á&B Kreatív Otthon műhelyt, igyekszem minél több tárggyal én is hozzájárulni idén.

Hirtelen ennyi, még leírni, összeszedni sem volt egyszerű, de a naplómnak hála, meg tudtam nézni, hogy nem hagytam-e esetleg ki valamit.

Egy év múlva referálok, hogy hasznos volt-e a könyv igazán (bár szerintem az lesz), meg tudtam-e csinálni az idei céljaimat, vagy jövőre is átcsúszik-e valami, mint például évről-évre a saját moly.hu-s kihívásom teljesítése. Bár az az abszolút elvégzendő feladataim között szerepel, mert már be lettem fenyítve, hogy kapok a fejemre, ha idén nem teljesítem végre. 😉

Erről jut eszembe egy újabb fogadalom:

Könyvek

Szóval a molyos kihívásom teljesítése a cél. De, a már kiolvasott, vagy tuti hogy nem fogom olvasni könyveimet el kell adni, ajándékozni végre! Hely is kell a polcomon az új könyveknek. 🙂 Az olvasási fogadalom mellett viszont könyvre nem költhetek – mármint magamnak, a család többi tagja nem számít – csak ami külön perselyben gyűlik rá. Ezeket a technikákat a könyvmániás csoportomból szereztem, úgyhogy ötvözöm őket. Külön gyűjtöm az eladott könyvek árát és ehhez elolvasott könyvenként 200,- Ft-ot tehetek hozzá, ezzel jutalmazva magam. (Azért ha elolvasom a betervezett 50 könyvet idén, az szép summa új könyvre. 😉 )

Ez a kép meg csak azért lett illusztráció, hogy megmutassam, milyen szuper dolgokat alkotnak a lányaim, ha éppen van szabadidejük és kedvük. Hűtőmágnesek lettek belőlük.