Kedves Család!

Mi már rég otthon leszünk, mire ezt a lapot megkapjátok.

Mai fő programunk a Dóm volt, mert eddig csak kívülről láttuk. Célkitűzésünk volt megnézni belülről és felülről is.

Vasárnap délelőtt számíthattunk sorra, de nem csak a bejutáshoz, hanem már a jegyvételhez is kanyarogtunk egy sort. Már az is 2 Euró, hogy bemehessünk, ha a tetejére is fel akar menni az ember (naná), akkor gyalog 9, lifttel 13 Euró az ára.

Fokozott katonai ellenőrzés van, detektorozás is és táskavizit is. Ehhez még hozzáadódik, hogy fedetlen térddel és vállal nem mehetsz be, olaszoknál ez így szokás. Tehát ha nem készültél hosszúgatyával és váll alá érő pólóval, akkor vagy veszel 2 Euróért szülészeti kék köpenyt a jegy mellé, vagy 3 Euróért hatalmas leplet az ott lebzselő árusoktól (azt legalább máskor is használhatod).

A Dóm egyszerűen lélegzetelállító! Csak tátottam a számat, azt se tudtam mit fotózzak, annyira lenyűgöző. Az orgonát pedig estig elhallgattam volna, szerencsénkre pont hallhattuk.

Egy újabb detektorozás és táskavizit után fellépcsőztünk a tetőre. Fantasztikus látvány a sok oszlop közelről. Ezt tetézi, hogy még pár márványlépcsőn, a márványkorlátba kapaszkodva juthatunk fel a legtetejére. Itt óvatosan kell sasszézni, mert a márványtető csúszik, de az érzés, hogy ott lehet az ember, megéri a pénzt és a fáradtságot is. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy lefelé menet egy kb. 70 éves magyar nagyi jött velünk szembe bottal, minden tiszteletem az övé!

Mászkáltunk még egy kicsit és megnéztük a Garibaldi téren lévő új épületeket is. Itt is megpihenhet az ember a szökőkutat bámulva (lányaim már benne rohangáltak volna, mint a fürediben szoktak).

Mindenki megnyugtatására pedig el kell mondjam, hogy nem is rossz és koszos a mi repterünk, a milánói, legallábbis a Malpensa alulmúlja.

Arrivederci Milánó! Biztosan visszatérünk egyszer!

B&M