Elfeledett gyöngyszem Halloweenra: Az élet könyve – mese az emlékezésről és az életről

Az őszi szünetben nálunk mindig van közös családi mozizás bekuckózva. Meleg takaró, forró tea vagy pillecukros kakaó és egy jó film. Idén újra elővesszük Az élet könyvét, ami a Coco mellett az egyik legszebb mese az emlékezésről, a szeretetről és a mexikói halottak napi hagyományról.
Bár 2014-ben készült, most is ugyanolyan varázslatos: színes, humoros és mély. Egy igazi elfeledett gyöngyszem, amit újra felfedezni mindig öröm.

A Coco-t is imádtuk, én is, felnőtt fejjel, de ez még inkább szól talán a felnőtteknek (és akkor nem vesézem azt ki, hogy miután a Coco 3 évvel később került bemutatásra, milyen hasonlóságokat tudunk felfedezni köztük, miket koppintottak innen…).
A gyerekek is bőven találnak ebben követendő példát, megszívlelendő tanácsot, de ez nem az a mézes-mázos Disney mese. Bár most pont a Disney+ -on tudjátok most megnézni, viszont sajnos nincs magyar szinkron.
Nem kell félni, nem rémisztő, nem ijesztő, 6-os besorolást kapott. A legfontosabb, hogy a mexikóiak – számomra varázslatos – halottak napi kultúrája itt is megmutatkozik. Sőt, a producer, Guillermo del Toro (A víz érintéséből lehet ismerős a neve) is nagyon ügyelt arra, hogy érintetlenül, hígítatlanul adják át a mexikói kultúrát.

A történet alapja egy fogadás La Muerte és Xibalba között. Mivel Mexikó a világegyetem közepe és annak a közepe San Angel, egyértelmű, hogy alatta van a Nem-feledettek földje, aminek az uralkodója La Muerte, akinek a teste cukorból van. Ezalatt terül el az Elfeledettek földje, aminek az uralkodója Xibalba, akinek a teste kátrányból van. Ők egyébként egy szerelmespár és imádnak egymással fogadni, nem ez lesz az első alkalom. Kiválasztják hát San Angel két ifjúját, Manolot és Joaquint, akik ugyanabba a lányba, Mariaba szerelmesek. Mivel Xibalba már nagyon unja a kopár, sivár helyét, így a fogadás tétje az, hogy ha az ő választottja, Joaquin nyer, helyet cserélhet La Muertével. Természetesen egy gonosz sosem játszik tisztán…

Az élet könyve egy egész estés, 3D-s számítógépes animációs, kaland-musical-komédia, melynek rendezője Jorge R Gutiérrez, akinek – bár már más rajzfilmjei is vannak -, ezeknek a karaktereknek a kidolgozottsága, a poénjai sokkal, de sokkal jobban tetszenek. Azt hinné az ember, hogy tényleg bábfigurákat lát, pedig csak a technika varázsa, de kitűnő. Ahogy a dalok is, amiket Gustavo Santaolalla és Paul Williams szerzett, magyarul is nagyon jól szólnak, fülbemászók.
Azért külön pacsi, hogy itt is fő motívum, hogy egy bikaviadal végén nem kell megölni a bikát!

Jó néha megállni egy kicsit a nagy rohanásban, leülni együtt, és csak nevetni, meghatódni, emlékezni. Az élet könyve pont ezt adja: azt az érzést, hogy minden történet számít és hogy az élet a legnagyobb kaland, közösen.

Ha a Coco a kedvencetek volt, ezt a filmet is imádni fogjátok. Tökéletes választás egy közös őszi délutánra. 🎬