Valaki ellopta a pingpong labdát, Rákosi elvtárs telefonál és olasz újságíró jön. Csoda korban élünk! – A Thália Színház új bohózatát láttuk

Láttuk és fogtuk a hasunkat a nevetéstől, folyt a könnyünk. Pedig a bohózatnak nem kevés a valóságalapja, soha nem lehetett tudni, hogy kiért jönnek és mit mondanak, miben vétkes. Itt csak válogathatnak a szereplőink, hogy éppen kinek vallják majd magukat.

„Az előadás a Rákosi-korszakba, 1953-ba repíti vissza a nézőket. A szigligeti alkotóházba pillanthatunk be, ahová inspirálódni és írni vonulnak el a magyar irodalom nagyjai és feltörekvő fiataljai, de ehelyett inkább egymás megfigyelésével, jelentések írásával, pozíciójuk féltésével vannak elfoglalva. Rákosi elvtárs kedvencét, Sass Tibort felterjeszti Sztálin-díjra, a költővel egy odalátogató olasz riporter készít interjút. Mindennek terv szerint kellene mennie, csakhogy ellopták a kapucsengőt, rossz helyre kézbesítették a besúgójelentést, az államvédelmi kísérő elkallódott útközben és Sass Tibor halott.”

A szigligeti régi kastély málladozó, hideg falai között négy író „tevékenykedik.” Hogy

„Ki mit izél és ki kivel izél…”

… azt a mindenes Malacsik István (Nagy Viktor) tudja is jól. Készül itt dráma a Traktorista lányról az ünnepelt Lukics Mária (Shell Judit) tollából, besúgó jelentés memoárnak álcázva Geréb álnéven, amit a feltörekvő író Tarló János (Mózes András) küldözget. Valamint eposz esetleg Sass Tibortól és az eltűnt dolgokról is lista, mint például a pingpong labda, a rádiógomb vagy éppen a kapucsengő. Ezt a listát Darányi Pál (Szervét Tibor) vezeti, aki volt pedellusból lett itt gondnok és mindig azzal fenyegetőzik, hogy majd jól nyugdíjba megy és akkor megnézhetik magukat a tisztelt írók! Valamint itt pihenget és ihletet keres a rég letűnt kor írója, Boncz Kálmán (Tamási Zoltán), aki szunyókálásnak álcázva jól keveri a szálakat és a leveleket össze.

A kastélylakók életét nem csak az éjszakai „sikoltozó női kísértet” borzolja, hanem az olasz újságíró Pippolo Luigi (Vida Péter) megjelenése is, aki a híres Sass Tiborral (szintén Nagy Viktor) készül interjút készíteni. Viszont Sass Tibor először eltűnik, majd előkerül, szívrohamot kap és meghal. Na de olyan nincs, hogy ne legyen interjú! Így Malacsikot öltöztetik be.

„Mikor pedellus voltam és jött a tanfelügyelő, ha létszámhiányom volt, kartonpapírból vágtam ki az embereket. Ezt itt egy hús-vér ember, kész luxus!”

Kezdődik a teljes káosz, mert a létszámnak ugye stimmelnie kell, így lesz – majdnem – mindenki más, mint saját maga. Innentől pedig egyenes út vezet szereplőink sanyargatott helyzetéhez, nekünk pedig a felhőtlen szórakozáshoz.

Ehhez már csak hab a tortán, hogy betoppan Lukics elvtársnő féltékeny férje, a nagy kritikus Furák Tamás (Pindroch Csaba) akihez „véletlenül” eljutott a jelentés és előkerül az elkallódott államvédelmi kísérő is, Szabó Vera (Szabó Erika) és az állampolgári bejelentéseket kivizsgáló rendőr hadnagy (Domokos László). És lehet, hogy Sass Tibor mégsem halott?

A Szigliget című darab alapjául Michael Frayn Balmoral című műve szolgált, ám a Szigliget legalább annyira különbözik a Balmoraltól, mint a közismert Szigligeti Alkotóház a királyi rezidenciaként is működő Balmorál kastélytól, vagy a magyar humor az angoltól. Frayn a Balmoralban azon elmélkedik, hogy mi lett volna ha az 1917-es forradalom nem Oroszországban, hanem Angliában játszódik le. Hamvai Kornél pedig az ötvenes évekre helyezte a történetet, a Szigligeti Alkotóházba, 1953-ban.
(Forrás: Csiky.hu)