Könyvajánló: Katja Millay – The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere

covers_305145Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 496 oldal
Fordító: Komáromy Zsófia
Eredeti ár: 3999,- Ft
moly.hu értékelés: 95%
Besorolás: New Adult


Fülszöveg:

756614A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.

169e6a82668ffe46f000ba3aef553b33Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.

A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt.

Én és a könyv:

95%-os értékelés és 35. legjobb kortárs könyv a molyok szerint. Úgy gondoltam, hogy akkor ez tudhat valamit, 587 ember már nem tévedhet. A borítója is nagyon megkapott. Muszáj volt elolvasnom. Nem bántam meg.

Szeretem a nem egyszerű történeteket. Persze, a sima rózsaszínű könyveknek is megvan a helye és ideje nálam, de kell a bonyodalom is. Az is kell, hogy legyen megoldás, legyen remény, legyen kiút a nehéz helyzetekből, mikor már azt hinné az ember, hogy neki soha nem lehet jobb, az ő élete a legrosszabb. Hát ebben is van sérült lélek nem is egy!

Bevallom, Nastya karaktere azért idegesített néha és volt, hogy fel tudtam volna képelni. Viszont az ő helyzetében nem is tudom, hogy bírnám egyáltalán túlélni a napokat. Hogy milyen az, mikor egy vadidegen, egy idióta pillanatában elveszi a jövődet, a reményeidet, az életed értelmét? Akit a mai napig nem találtak meg és nem vontak felelősségre? Biztosan én is bosszúra vágynék és a világ elől is el akarnék tűnni.
A nagynéni karaktere is néhol idegesített, főleg, mikor a “rossz” fiúnak simán odaadta volna Nastyát, Josh-t pedig teljesen félre ismeri, sőt, ahogy beszél is vele, ott minden tiszteletem Josh-é, hogy nem küldi el melegebb éghajlatra.

A fiúk viszont tökéletesek! Mind Josh, mind Drew olyan, amilyennek lennie kell. Drew-ban kifejezetten tetszik, hogy ő is mennyire törődik Nastya-val, még ha az elején mást is akart volna tőle, olyan lett, mint egy jó bátyó.
Josh egy koravén egyéniség, akarata ellenére. Hát, az ő helyében tuti én sem akarnék megszeretni már senkit, félve attól, hogy akit megszeretek, az eltűnik az életemből örökre. Tényleg, mint egy rossz karma, olyan az ő élete. És végig benne van a könyvben, hogy Nastya-t is elveszítheti, ha beleszeret és ez őt tönkretenné.

A könyv alapvetően nem egy pörgős sztori, szépen csordogál a medrében, de nem unatkozunk egy percig sem. A vége pedig, az utolsó 50 oldal az, amit lélegzetvisszafojtva olvastam, hogy mi lesz, mert semmi nem volt biztos, senki és semmi nem garantálta a boldog befejezést.

Egyben olvastam volna ki, ha nem lenne 500 oldal. 🙂 Szívszorító, izgalmas, vicces, nehéz és könnyed egyszerre.

Lássuk egy kicsit a történetet!

Nastya új városba érkezik, hogy új életet kezdjen, elmeneküljön az otthoni életétől, ezért a nagynénjéhez költözik. Új iskolába iratkozik be. Kivételes helyzet az övé, de nem jószántából. Egy tragédia keresztbe törte az életét, egy őrjöngő őrült tönkretette a jövőjét, elvette zongorista karrierjét. Ő magába fordul és a némaságba menekül. Az új iskolában úgy öltözik, mint egy útszéli lotyó, ezzel és a némaságával próbálja elriasztani magától az embereket, viszont így is egy-két barátra talál.
Josh minden szerette meghalt. Illetve a könyv kezdetén még a nagyapja él, de már ő is haldoklik.
Josh-t mindenki kerüli, mint a leprást, talán attól félve, hogy ha szóba állnak vele, akkor őket is utoléri a rossz karma. Drew, az iskola szépfiúja az egyetlen, aki barátkozik vele. Furcsa barátság az övéké, de Drew családja a pótcsalád Josh számára.
Szép lassan Nastya az, aki harmadikként beékelődik közéjük, nem hatja meg sem Josh rossz erőtere, sem Drew csajozós dumája, mintha átlátna rajtuk.

Van-e második esély annak, aki elveszítette a jövőjét, lehet-e újra értelme az életének?
Szerethet-e még bárkit az, aki már minden szerettét elveszítette?

2016-05-22

Kedvenc szereplők: Josh és Drew

Kedvenc rész: mikor Josh Nastya-nak adja a széket

Kedvenc idézetek:

“Nyilván a barátnője. Szerintem remekül összeillenek. Már kapható Bugyinedvesítő Ken párja, Sértődött Hercegnő Barbie: hihetetlen idomokkal, dizájnertáskával és bosszús grimasszal!”

“– Azt nem bírnád megbocsájtani, ha túlságosan is szeretnének?
(…)
– Túl sok kötelezettséggel jár. Az emberek folyton hangoztatják, hogy az igaz szeretet feltétel nélküli, pedig nem az. És még ha nincs is feltételekhez kötve, akkor sincs soha ingyen. Mindig kapcsolódik hozzá valami elvárás. Mindenki akar valamit a szeretetéért cserébe. Akik szeretnek minket, azt akarják, hogy legyünk boldogok, meg minden, ez viszont automatikusan minket tesz felelőssé az ő boldogságukért, mert csak akkor boldogok, ha mi is azok vagyunk. Annak kell lennünk, akinek a szeretteink hisznek minket, és úgy kell éreznünk magunkat, ahogy szerintük kéne. Elvégre szeretnek minket, és ha nem tudjuk megadni nekik, amit akarnak, szarul érzik magukat, ettől mi is szarul érezzük magunkat, és végül mindenki szarul érzi magát.”

“– Jó reggelt, Napsugár! – Kicseszett Josh Bennett. Mostanra biztos vagyok benne, hogy ha megtalálnám a születési anyakönyvi kivonatát, pontosan ez állna rajta.”

“– Josh nem szerelmes belém, ahogy én sem vagyok szerelmes belé.
– Napsugár, ezt meséld olyannak, aki el is hiszi! Nem látod, hogy néz rád Josh?
– Látom én, de nem tudom, mit jelent.
– Úgy bámul, mintha egy kifogástalan állapotban megőrzött, tizenhetedik századi, kézzel faragott asztal lennél.
– Szóval úgy néz, mintha bútor lennék.
– Pontosan. Na látod. Tudod te, hogy miről beszélek.”

“– Őt hogyhogy szívem-nek szólítod, engem meg sose becézgetsz? – mímel nyafogást.
– Hogyne becézgetnélek? – kérdez vissza Mrs. Leighton, és megpaskolja a fia arcát, ahogy elmegy mellette. – A múlt héten életem tragédiájának szólítottalak.”

“– És mit jelent neked? – susog. Ez az igazi kérdés, és tudom rá a választ, még ha nem is tudom szavakba önteni.
Drew fojtott hangja hallatszik a padlóról, mielőtt felelhetnék.
– Családot – mondja.
És igaza van.”

Értékelés: 9/10
Ez egy igazán jó könyv. Polcon maradós, többször olvasós.

A szerzőről:image_normal
Katja Millay filmművészeti főiskolán diplomázott New Yorkban, majd televízióproducerként és filmes tanulmányok és forgatókönyvírás tanárként dolgozott. A Nyugalom tengere nyerte az Amerikai Könyvtári Szövetség (American Library Association) Alex díját és 2013 egyik legjobb könyvének jelölte a School Library Journal. Jelenleg Floridában él a családjával.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..