Pásztorpite, azaz shepard pie

Számomra azért ideális ez a recept, mert minden hűtőben aszalódott maradékomat fel tudom használni, és azért is, mert pont ez miatt, folyton változik az eredmény, minden sütéskor egyre jobb és jobb lesz. Igen, vegán és még gluténmentes is. Tökéletes recept a húsmentes hétfőkre – vagy az olyan szerdákra, mint amilyen a mai – de legyetek kreatívok, és dobjátok össze a sajátotokat aszerint, hogy épp mi található otthon, és milyen étrendet követtek. Jó, segítek egy kicsit, elárulom, hogy most ugyan édesburgonyával készítettem, de használtam már helyette sütőtököt, hagyományos krumplit és még paszternákot is, ráadásul ideális az előző napról megmaradt krumplipüré újrahasznosítására. A többit már magatoknak kell kitalálni.

Hozzávaló:

– 500 g édesburgonya;

– 200 g füstölt tofu;

– 1 bögre fagyasztott franciasaláta keverék;

– 1 cukkini;

– 1/2 bögre vörös lencse;

– 1/2 bögre quinoa;

– 1 dl sűrű paradicsomlé;

– 2 fej lila hagyma;

– 1/2 csomó medvehagyma;

– 2 gerezd fokhagyma;

– 100 ml szója joghurt;

– só, bors és víz ízlés szerint.

Az édesburgonyát félbevágom, sózom, borsozom, és vágással lefelé sütőpírral bélelt tepsibe teszem, majd 35-40 perc alatt megsütöm – főzhetitek is, úgy gyorsabb. Közben a felvágott hagymát, fokhagymát, a mirelit salátakeverékkel átpirítom, hozzáadom a kockákra vágott cukkinit és tofut, lencsét, quinoa-át, medvehagymát, a paradicsomot, aztán felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom, borsozom, és addig főzöm, míg a lencse megpuhul – nem kell teljesen puhának lennie, a sütőben is párolódni fog.

A megpuhult édesburgonyát a szója joghurttal, kis sóval elkeverem, a zöldséges keveréket egy jénaiba öntöm, erre kisebb kupacokban ráteszem a burgonyát, elsimítom, majd egy villával kicsit felborzolom – ezek a kis csúcsok csodásan megpirulnak majd –, és betolom a sütőbe, ahol 200 fokon, hozzávetőleg 30-40 percet tölt el, miközben a lencse és a quinoa megfelelően átfő. Elsőre soknak tűnik, de a jénai miatt a sütő hideg, idő kell, míg átmelegszik és megpirul a teteje, viszont érdemes lesni, nehogy megégjen.

Talán elfogult vagyok, de a pásztorpite egy csodálatos egytálétel, ami új értelmet ad a maradékoknak, megfonnyadt, elfelejtett zöldségeknek. Igazi ízorgia, harsogó színekkel, hangulattal és érzéssel. Azt tesztek bele, ami csak jólesik, de vegyétek figyelembe, hogy a sütési idő változhat.