2017-ben március 2.-ra esik a torkos csütörtök. Idén (az eddigi információk szerint) nem lesz külön központilag szervezett rendezvény.
2006-2016 között 11 alkalommal került megrendezésre a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére a torkos csütörtök néphagyományának felelevenítése. Várva várt nap volt, amikor mindenki féláron próbálhatta ki a magyar vagy akár a nemzetközi gasztronómia remekeit a csatlakozott éttermek bármelyikében. Kiváló alkalom volt ez arra, hogy a vendéglőbe járók féláron keressenek maguknak új törzshelyet, vagy visszatérjenek kedvenc vendéglőik egyikébe és ott fedezzenek fel új ízeket. A résztvevő éttermek ezen a napon ugyanis 50% kedvezményt adtak a számla végösszegéből vendégeiknek.
Idén viszont az eddig már megszokott központilag koordinált rendezvény elmarad, de csüggednünk nem kell, mert az éttermek saját hatáskörben természetesen tarthatnak (és valószínűleg tartani is fognak) torkos csütörtököt. A dolgunk csupán annyi, hogy most magunknak kell felkutatnunk az akciózó helyeket.
A tapasztalatom egyébként az, hogy az éttermek kellőképpen felkarolták ezt a vendégcsalogató fogást és egész évben tartanak torkos napokat, nem csak csütörtököt.
A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is.
Lényege, hogy – a közelgő nagyböjt előtt – ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk). Megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.
A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket. Ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Az utóbb említett megközelítést olvashatjuk A Magyar Néprajzi Lexikonban, miszerint a hamvazószerdát követő böjti napon a böjtöt megszakítják, annak céljából, hogy a farsangi ünnepségek után megmaradt húsételek elfogyasztásra kerüljenek. Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.